„Történelmi” fordulat a világgazdaságban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az IMF előrejelzése szerint elképzelhető, hogy az ázsiai GDP 2030-ra felülmúlja a világ fejlett ipari államait tömörítő G7-ét. A régió növekedésének hajtómotorja Kína és India, amelyek igen jól profitálnak az elsősorban a Nyugatot sújtó pénzügyi válságból. Miközben ugyanis a fejlett államok hatalmasra duzzadt adósságukkal küzdenek, a tőke és a kereskedelem mozgása egyre jobban Ázsiában koncentrálódik. A nyugati államok emiatt egy idő után már nem lesznek képesek a feltörekvő keleti hatalmak bevonása nélkül megszabni gazdaságpolitikájuk új irányát.
Az IMF szerint ugyanakkor a nagyarányú tőkebeáramlás kihívást is jelent Ázsia számára. A nyugati országokban tapasztalható gyenge kereslet miatt a 40 százalékban exportfüggő ázsiai növekedés fenntartásához a hazai fogyasztás erőteljes növelésére lesz szükség.
A valutaalap figyelmeztetése ugyanakkor túlzott akadékoskodásnak is tűnhet, tekintettel arra, hogy az elmúlt húsz évben alapvetően megváltozott a térség gazdasági szerkezete. Miközben korábban egyértelmű volt a nyugati felvevőpiacoktól való függés, a külkereskedelem egyre nagyobb részét bonyolítják most már egymás között a dél- és kelet-ázsiai országok, illetve a többi feltörekvő gazdasági hatalom. Kína például már 2009-ben Brazília, Dél-Afrika és India első számú külkereskedelmi partnerének számított. Jelenleg a feltörekvő és fejlődő országok bonyolítják a világkereskedelem 37 százalékát.
A fejlett országokon kívüli államok feltörése ugyanakkor az OECD szerint nem jelenti feltétlenül a nyugati világ hanyatlását, hanem sokkal inkább a globális jólét növeléséhez nyújt esélyt. Ehhez járulhat hozzá a fogyasztók számának növekedése, a külkereskedelem bővülése, illetve a technológiák elterjedésének a felgyorsulása, és az ebből eredő gazdasági dinamizmus. A bővülés fenntarthatósága, illetve az egyenlőtlenségek növekedése azonban továbbra is komoly kihívást jelent – mutat rá a szervezet.
