Egy hónap alatt három hullám

Minden eddiginél nagyobb feladatot és felelősséget kapott a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. június 17-én hivatalba lépett új vezetése. A bank a vagyontörvény módosításának köszönhetően 44 állami tulajdonú vállalat felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat, közülük 42 a közvetlen, 2 a közvetett irányítása alatt áll. A 44 cég közül 42-nél nem egészen egy hónap leforgása alatt menedzsmentcserét hajtottak végre. Ezt egyébként – egyes sajtóorgánumok által „MFB-kommandónak” nevezett csoportok segítségével – úgy hajtották végre, hogy „megszállták” az épületeket, a munkatársaknak megtiltották az érintkezést a külvilággal, a vezetőket azonnal felfüggesztették, illetve kinevezték az újakat, akik nyomban munkába is álltak. Nem egy cégnél a titkárnő értesítette telefonon az éppen szabadságon lévő főnökét arról, hogy elbocsátották, s jöjjön be összepakolni; volt, ahol magyarországi befektetést fontolgató multinacionális cég képviselőjével korábban megbeszélt tárgyalásra sem engedték el a szakembereket; megint másutt az elküldésre szánt vezetőkkel csak jogászok útján álltak szóba a távozás feltételeinek a tisztázására. Az MFB sajtóosztályán rendre cáfolták ezeket az értesüléseket (amelyek az érintettek köréből szivárogtak ki), s azt mondták, csupán átadás-átvétel és átvilágítás zajlott. Igaz, volt egy olyan közleményük is, amelyben elnézést kértek, ahogy írták, amiatt, mert „Az átvilágítás érinti az ügyfélkapcsolattal bíró szervezeti egységeket is, ezért előfordulhat átmeneti fennakadás az ügyfélkapcsolatokban, amiért tisztelt ügyfeleink szíves megértését kérjük.”

Három hullámban volt ilyen akció, az első (nyolc cégnél) július 2-án, a második rá egy héttel (11 cégnél), a harmadik, ez idáig utolsó pedig július 14-én (25 cégnél). Azaz az elsőket már jó három hete végrehajtották, ám ez idáig nem derült ki, az átvilágítás során találtak-e bármilyen olyan szabálytalanságot, amely indokolta volna a drasztikus lépéseket. Az MFB azonban ígéri, hogy hamarosan nyilvánosságra hozza az átvilágítás során összegyűjtött tapasztalatokat.

Mindenesetre – egyelőre legalábbis – erre s más, ezzel összefüggő kérdéseire a Világgazdaság nem kapott konkrét válaszokat az illetékes Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től. Nyiri János sajtófőnök részletes kérdéseinkre válaszként annyit tudatott lapunkkal: „Az MFB a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló összes cégnél a jól körülírható, világosan tisztázott felelősségek rendszerét fogja kialakítani; a korábbi »maszatos« rendszereket – sok bába közt elveszett a gyerek – fölszámolja.”

Az eddig elbocsátott és a még ezután elbocsátandó emberek számát nem tudták megmondani. Mint jelezték, erre nincsen „tervszám”; van viszont „világos szándék arra, hogy a fölösleges, tisztázhatatlan munkakörű emberektől, illetve a hibákat elkövetett (és netán ezután elkövető) emberektől megváljon a menedzsment. Általános érvényű alapelv, hogy aki szorgalmasan és jó minőségben végzi a munkáját, annak nincsen oka aggodalomra.”

„A cégeket fölkértük, hogy az átvilágításról és az átadási-átvételi folyamatokról ne nyilatkozzanak” – reagált Nyiri lapunk ama felvetésére, hogy az egyik, az MFB által ilyen módon felügyelt intézmény sajtóosztályán lapunkkal azt közölték, megtiltották nekik, hogy a sajtóval szóba álljanak, s még a kérdéseinket sem kívánták végighallgatni. Lehet, más hasonló cégeknél nem így áll a helyzet, legalábbis az MFB sajtófőnöke azt tudatta lapunkkal, hogy „például a közúti kérdésekben az utas cégek nyilatkoznak”.

Nyiri – írásban is feltett kérdéseinkre küldött írásos válaszában – lapunknak kifejtette: az MFB annak tudatában végzi a munkáját, hogy „közvagyont” bíztak rájuk. Céljuk „nem holmi privatizálás”, sem egyéb hasonló, hanem „amit a kormány ránk osztott: a magyar gazdaság motorjává válni, a szóban forgó cégeket megerősíteni, felfuttatni”.

Kérdésünkre, hogy milyen alapon választották ki az új vezetőket, Nyiri hangsúlyozta: az átszervezéseket sem más motiválja, az új vezetőket is a szerint választották ki, hogy alkalmasnak ítélik őket ennek a feladatnak a végrehajtására. „Bizonyítani fogunk, de ez nem megy egyik napról a másikra” – tette hozzá a sajtófőnök.

A Világgazdaság által feltett kérdések

1. Összesen hány cég tartozik az MFB tulajdonába? Teljes egészében vagy részben.

2. Összesen hány cég felett gyakorolja az MFB a tulajdonosi jogokat? Ezek közül hány olyan van, amelyet a módosított vagyontörvény keretében most kaptak meg?

3. Július 2-a óta 42 ilyen cég menedzsmentjét cserélték le, ez jó szám?

4. Kérem mondják meg, pontosan hány igazgatósági tag volt az átadás-átvétel-menedzsment átalakítás előtt, és hány azután.

5. Várható-e további hasonló menedzsmentcsere más, hasonló cégeknél?

6. Minden egyes cégnél volt egy átadás-átvétel, illetve átvilágítás is. Találtak-e bármit is, ami indokolta a módot, ahogy a váltás zajlott? „Puccsszerűen”, azonnali hatályú elbocsátások, se ki, se be az épületből stb.

7. Van olyan cég, amelynek a sajtóosztályán megkeresésünkre azt mondták, hogy le vannak tiltva, forduljunk az MFB-sajtóhoz. Ez azt jelenti, hogy az MFB-sajtóhoz kell fordulni minden fenti cég ügyében?

8. Felállt-e az összes – 42 – cégnél az új vezetés?

9. Milyen módon keresték-találták meg az új vezetőket? A korábbi években ugyanis sokszor fejvadászt vettek igénybe – most ismeretség alapján döntöttek?

10. Az elbocsátottak számára a 42 cégnél tudnak adatot adni? Osztályvezetőtől felfelé.