Egyedül a külső szaldónk kedvező

Újabb, az inflációs aggodalmakat növelő adat jelent meg a múlt héten, a termelőiár-emelkedés ugyanis átgyűrűzhet a fogyasztói árakba. Az azonban még kedvezőtlenebb, hogy a növekedés nem akar a régi kerékvágásba visszazökkenni. Abban megegyeznek a szakértők, hogy a legrosszabb esetben sem kell tartani a tavalyihoz hasonló zuhanástól, de az elhúzódó stagnálás sem kecsegtető kilátás. Az egyedüli pozitívum a javuló külső egyensúly, amely csökkenti az ország sebezhetőségét.

Négy hónap csökkenést követően májusban újra emelkedni kezdtek az ipari árak. Jelentősnek nevezhető, 5,5 százalékos éves és 3,8-es havi drágulásról számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly július óta nem volt ilyen mértékű áremelkedés a szektorban, de így sem meglepő az adat. A drágulást jórészt a belföldi eladások generálták, itt a hónap során 9,1 százalékkal mentek fel az árak, míg az exportban csak 2 százalékos volt az éves változás.

Visszatért a reálgazdaságban a növekedés, de még törékenynek tűnik a konjunktúra. A Világgazdaság és az Ecostat közös mutatószáma, a gyorsulási irányadó (GYIA) júniusban 0,3 százalékos emelkedést jelzett. Az előző hónapban még enyhe zsugorodás mutatkozott, a mostani az utóbbi bő fél év legkedvezőbb adata. Még ezzel is havi átlagban csak 0,1 százalékos volt az első fél év növekedése, azaz alig érezhető mértékű.

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2010 első negyedével zárult egy évben a GDP 4,6 százalékát érte el – jelentette a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 3,1, a nem pénzügyi vállalatoké az 1,2 százalékát érte el ugyanebben az időszakban. Előbbi tavaly év közben 3,6 százalékon tetőzött, utóbbi pedig már háromnegyed éve egyszázalékos többlet környékén ingadozik. Ezzel a nemzetgazdaság nettó finanszírozási többlete a bruttó hazai termék 1,6 százaléka volt. BD