Már az import is szárnyal

Kétéves csúcsra ugrott a külkereskedelmi forgalom növekedése májusban. Az export 22,7 az import 24,9 százalékkal növekedett éves alapon euróban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. Az előző hónapban még 21,7, illetve 21,1 százalékos növekedés volt, a mostaninál magasabb bővülési ütemet utoljára 2008 áprilisában mért a hivatal. A kiugró teljesítmény a nemrég megjelent ipari adat fényében kevésbé meglepő, mivel a leginkább exportorientált ágazat termelése is kétéves csúcsra javult a hónap során. Most először nőtt gyorsabban tavaly január óta a behozatal, de az utóbbi hónapokban már látszott az olló záródása, míg tavaly előfordult 10 százalékpont feletti ütemkülönbség az export javára.

A fordulat azt jelzi, hogy a belföldi fogyasztási és beruházási kereslet is éledezik, de legalábbis alábbhagyott a korábbi zuhanórepülés. Az első öt hónapban 19 százalékos exportnövekedés társult a 16,3 százalékos importbővüléshez, azaz már a válság előtti dinamika látszódik, csak a kiinduló szint jóval alacsonyabb. Ilyen ütemben is legalább két évre lenne szükség a 2008 eleji szint eléréséhez, ráadásul a konjunktúraindexek mostanában lassulást jeleznek, erre általában igen hamar szokott reagálni a termékforgalom.

A külkereskedelmi mérleg ettől még többlettel zárt a hónap során: a 429 milliós aktívum még enyhe (4,6 milliós) javulást is mutatott tavaly májushoz képest. Az első öt hónap egyenlege így már 2,250 milliárd eurós többletet ért el, emlékezetes, hogy a tavalyi éves szaldó volt durván 4 milliárd euró, de ez a csúcs az idén jó eséllyel megdőlhet. Szakértők egyelőre 5 milliárd eurós többlettel számolnak, de ha éles fordulat következne be a belső vagy a külső keresletben a második fél évben, akkor még módosulhat is a trend. A forintárfolyam tavaszi gyengélkedése mindenesetre az exportőröknek kedvez. A rekordtöbblet ugyanakkor erősíti a hazai fizetőeszközt azáltal, hogy nagyobb keresletet támasztanak iránta a valutapiacon. A kivitelünk 79, a behozatalunk 67 százaléka zajlott az unió tagországaival – jegyezte meg a KSH.

A nettó export javulásának megállásával kérdés, hogy mennyire tud fennmaradni a gazdasági növekedés. Az első negyedévben ugyanis ez a tényező volt a legfőbb húzóerő, miközben a fogyasztás és a beruházás még mindig nagy ütemben csökkent. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a készletállomány további növekedése játszik nagy szerepet a makromutatók javulásában, nem pedig az eladások. A szakértők egy része attól tart, hogy a helyreállítási időszak után tartósan stagnálás közelébe kerül a gazdaság, hacsak a belső motorokat nem sikerül beindítani. BD