Rehn emellett több újdonsággal is szolgált a korábbi menetrendhez képest. Kiderült ugyanis, hogy a problémás bankok esetleges megsegítését első körben az adott nemzetállam intézné, amennyiben azonban forrásai szűkösek lennének, úgy az EU második körben egy 500 milliárd eurós hitelkeretet léptet működésbe, amellyel enyhítheti az esetlegesen fellépő likviditáshiányt.
Sőt, a bankok stressz tesztjeit kiegészítik egy új elemmel, amely az adott állam kötvénypiaci hozamszintjeit modellezi. Ez azért érdekes momentum, mivel a pénzpiacok esetleges kiszáradásával és a problémás hitelek duzzadásával összhangban a biztonságosnak hitt államkötvényeken is keletkezhetnek veszteségek a piaci árazás során (mint ahogy a görög és spanyol államkötvények hozamai is megugrottak a pánik közepette). A fentieken túl az eredetileg 25 bankot számláló kosarat kibővítik és jóval több pénzintézetet vesznek górcső alá (a pontos lista egyelőre várat magára).
A befektetők szemszögéből azonban vélhetően a program egésze az érdekes, mivel sejthető, hogy nem nagyon lesz olyan bank, amely elhasalna ezen a megmérettetésen (sőt, némely bankok jelezték, hogy csak akkor vesznek részt a tesztben, ha előtte megismerhetik a feltételeket). Ennek fényében az egész procedúra és az abba vetett bizalom is kétséges, ám egy remek alkalom arra, hogy az érdemi szabályozói reform szükségességéről elterelje a figyelmet.
