A magyar helyzet nem jó, de lehetne rosszabb is
A Concorde elemzője a Gazdasági Rádiónak elmondta, hogy háromarcúság látszik az euró zónában. A megszorítások miatt a periférikus államoknál alacsony a gazdasági növekedés vagy nincs is, a többi nagyobb államnál fél százalék körüli és van Németország, ami kimagaslik a mezőnyből.
Az euró zóna az egy évvel ezelőtti mély recessziót követően talpra állt, de nem érték még el a válság előtti szintet. A belső fogyasztás azonban tartósan nem tűnik stabilnak, így az euró zóna gazdasági növekedését magas szinten nem tudja stabilizálni.
A magyar gazdaság a második negyedévben az elsőhöz képest nem tudott nőni, miközben az export, és ezen keresztül az ipari termelés egészséges külföldi kereslettel találkozik, a háztartási fogyasztása és a beruházás vélhetően tovább csökkent.
A magyar gazdaság éves bruttó hazai összterméke (GDP) növekedése 1,0 százalékos, míg az euró zóna növekedése éves alapon 1,7 százalékos és az első negyedévhez képest 1 százalékos bővülést mutat. Az euró zónában egyértelműen Németország vitte a prímet, itt az első negyedévhez képest több mint 2 százalékos volt a GDP bővülése. A német gazdasághajtó ereje a termékei iránti növekvő kereslet és a gyenge euró volt.
Az euró övezet többi tagállamában jóval mérsékeltebb növekedéssel tudott előrukkolni, Franciaországban és Olaszországban egyaránt fél százalék pont körüli volt a GDP bővülés. Spanyolországban még ennél is szerényebb 0,2 százalékos volt a növekedés az első negyedévről.
