Nyitnak a bezárt kisposták - alig utaznak az újranyitott vasútvonalakon

A lépésre nincsenek közgazdasági érvek, az érintett településeken élők viszont örömmel várják a régi rendszer visszaállítását - áll a cikkben. A Népszabadság szerint a hétfőre tervezett küngösi ünnepség azt is jelzi, hogy a Magyar Posta Zrt. új vezetése az ellenkező irányba fordította a váltót, mint amerre a cég 2003 óta haladt.

Az elmúlt hét évben több mint 500 kistelepülésen zárták be a veszteségesen üzemelő postahivatalokat, így- azzal a 404 faluval együtt, ahol az elmúlt másfél évszázadban egyáltalán nem volt postahivatal - jelenleg 946 községben mobiljáratokkal látják el a postai szolgáltatásokat. Ezeken a településeken a hét öt napján a cég összesen 354 mozgópostai járatot működtet.

Azt, hogy a kisposták újranyitása mekkora költséggel jár, egyelőre nem tudni - tartalmazza a cikk, amely idézte Hüse Mariannát, a Magyar Posta Zrt. szóvivőjét, aki azt mondta, hogy a bezárt posták megnyitásával kapcsolatos kérdésekre csak a hétfői küngösi eseményen válaszolhat. Arra is, hogy hány faluban és milyen ütemezésben nyitják újra a hivatalokat, menynyibe kerül az ingatlanok felújítása, felszerelése, az alkalmazottak bérezése, továbbá mi lesz a sorsa a mobilpostai járatoknak.

Az új kormányzat egy percig sem tagadta, hogy a döntést nem gazdasági okok motiválták. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter például a kinevezését követően úgy fogalmazott: kiemelt feladatának tartja ugyan az állami vagyonnal való hatékony gazdálkodást, de bizonyos esetekben ezt a kritériumot felülírhatják a társadalmi igények.

Alig vannak utasok az újranyitott vasúti szárnyvonalakon

Lassan szoknak vissza az utasok a MÁV július elején megnyitott mellékvonalain közlekedő vonatokra - írja egy másik cikkében a lap. A peronokon nemhogy tömeg nincs, a vonatok utasai a kisebb buszokat is alig töltenék meg. Az utazási kedv élénkülését a vasútnál az iskolakezdéstől és a megújuló menetrendtől várják.

Több ezer utast számoltak öszsze a jegyvizsgálók a MÁV-Start Zrt. személyszállító vonatain júliusban, a kormány választási ígéreteinek jegyében elsőként megnyitott mellékvonalakon. Hangos ovációra azonban még sincs ok, az újra járható szárnyakon a múlt hónap 27-28 menetrendi napján összesen több mint hétszáz vonat közlekedett. Konkrétan annyi, hogy ha a járatok kihasználtságának értékelését a statisztikusokra bíznák, kiderülne: a szerelvényeken átlagosan alig több mint harmincan utaztak. A miheztartás kedvéért, ennyi utas mellett még egy autóbuszon is maradnának ülőhelyek.

Az elméleti számítások eredményein a vasút saját adatai sem szépítenek sokat. Az öt vonal közül a legnagyobb forgalmat bonyolító Zirc–Veszprém szakaszon hétköznap, illetve hétvégén egyaránt napi hat szerelvény közlekedett. A kalauzok adatai szerint az előbbiek összesen 306, az utóbbiak 186 utast szállítottak naponta. Az egy vonatra jutó átlagos felszálló utasszám így a munkanapokon 51, szombaton és vasárnap 31 fő volt. A többi vonalon még ennél is kevesebb utast számláltak.

A fejlesztési tárcánál azonban már a mellékvonalak újraindítása előtt jelezték: rossz úton jár, aki azt várja, hogy a szolgálatba küldött szerelvényeken az első mozdonyfütty után fürtökben lógnak majd az utasok. A hivatalos álláspont szerint a vasút ügyét „messzebbről” kell nézni.

Méghozzá annyira, hogy a száraz utasforgalmi adatok, vagy éppen a MÁV vállalati érdekei helyett az egyes kistérségek érdekei is áttekinthetők legyenek. Az állami vasút gazdálkodását kevéssé befolyásoló mellékvonali költségek és bevételek viszonyánál ugyanis fontosabb, hogy a vonatok által kiszolgált települések megőrizzék lakosságmegtartó erejüket és ezzel fejlődési potenciáljukat.