Rossz híreket közölt az MNB
A döntésre hosszú vita és mérlegelés után került sor, miután a legfrissebb inflációs jelentést kézhez kapta a monetáris tanács – mondta Simor András MNB-elnök a testület ülését követő sajtótájékoztatón. Egy 25 bázispontos csökkentést, kamattartást és 25 pontos emelést is tárgyalt a tanács – tette hozzá.
Egyik oldalról hosszú idő óta abba az irányba kezdenek menni az inflációs folyamatok, amerre a jegybankárok szerették volna: a tavalyi áfaemelés hatása kiesett az éves inflációból, ezért a júliusi drágulás kedvezőbb képet mutatott a korábbinál. Az iparcikkek és a feldolgozott élelmiszerek ára nem mutatott emelkedést, de a feldolgozatlan élelmiszerek drágultak – emelte ki Simor. Hónapról hónapra erőteljesebb hangsúlyt kap a pénzromlási pálya a kamatdöntési indoklásban, míg tavaly szinte kizárólag az aktuális nemzetközi pénzügyi hangulat jelentette a szűk keresztmetszetet.
Az inflációs jelentésből ezúttal még csak a fő számokat tudatta a jegybank, a részleteket holnap teszik közzé. Az idei éves átlagos inflációt 4,9-ről 4,7 százalékra módosították a szakértők, ám 2011-re és 2012-re 3,5, illetve 3,4 százalékosra emelkedett a prognózis (egyaránt fél százalékponttal magasabbra a korábbinál). A bankadóval együtt sem érjük el ugyanakkor a jegybanki számítások szerint a kitűzött államháztartási célt a következő években, ám ezt a már benyújtott törvények alapján számították ki, míg a jövő évi költségvetés éppenhogy körvonalazódik. Ezzel együtt az elnök indokoltnak tartja, hogy a hiányszámokban a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket is figyelembe vegyék a nemzetközi szervezetek, de nem tartaná szerencsésnek, ha emiatt magasabb hiánycélt tűznénk ki.
A GDP-növekedési előrejelzést kismértékben visszavették, ezt részben a pénzintézetek megadóztatásával indokolta Simor, azonban hangsúlyosabban a vártnál lassabban helyre álló belföldi kereslettel. Ez utóbbit többek között a gyengébb árfolyamszinttel magyarázta az MNB első embere. A magyar gazdaság nemzetközi megítélése a jegybank szerint valamelyest javult a nyár eleji romlást követően.
A befektetők közül sokan kivárnak az önkormányzati választásokig abban a reményben, hogy utána a kormány már hajlandóbb lesz a népszerűtlenebb intézkedések meghozatalára, melyekre azért lenne szükség, hogy a magas államadósságot tartósan csökkenő pályára lehessen állítani – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az IMF és a magyar kormány közötti tárgyalások megszakadása és ezzel együtt a magyar államadósság jövőbeli refinanszírozása körüli bizonytalanságok még több hónapon át óvatosságra inthetik a befektetőket és a monetáris tanács tagjait is – vélik az Equilor befektetési ház elemzői. A valutaalappal kapcsolatos kérdésekre szűkszavúan reagált egyébként Simor, de azt jelezte, hogy a jövőben nem az MNB, hanem a kormány közvetlenül tartja majd a kapcsolatot a nemzetközi szervezettel.
