Magyar gazdaság

Szingapúr adóparadicsom

Lekerült az OECD szürkelistájáról, de adóoptimalizálásra alkalmas az ázsiai városállam

Versenyben. Szingapúr, amely a délkelet-ázsiai pénzügyi főváros címéért harcol Hongkonggal, nagy sikert könyvelhet el: lekerült az OECD úgynevezett szürkelistájáról. Más szóval sem a pénzmosás, sem az adóelkerülés szempontjából nem tekintik forró pontnak a városállamot. Ám az viszont megőrizte adóparadicsom jellegét, a banki adatok magas szintű védelmét, a banktitok intézményét továbbra is törvény védi, jelentős büntetéssel fenyegetve az ügyfelek adatait jogellenesen átadó hitelintézeteket. Mindezzel vonzó maradt az offshore cégek és az adóelkerülésre létrejött alapítványok számára. A magyarok is felfedezték már az ottani lehetőségeket.

Ahhoz, hogy lekerüljön a „szégyenlistáról”, Szingapúrnak vállalnia kellett, hogy külföldi adónyomozók számára felfedi banktitkait. Ez különösen azokban az országokban fontos, ahol a magas adók miatt az adóelkerülés nemzeti sport. Ilyen például Németország, ahol a szupergazdagok Ausztria, Svájc és Liechtenstein után új helyszíneket keresnek. Míg az európai kiskapuk lassan bezárulnak, Szingapúr továbbra is jó menedék.

Méghozzá úgy, hogy a jól ismert európai bankok szinte mindegyike fiókot üzemeltet a városállamban. Például a svájci UPS vagy a liechtensteini LGT Bank, sőt a Deutsche Bank is. A banktitok védelme azonban továbbra is erős, csak olyan országok adónyomozói „láthatnak bele a trezorokba”, amelyek kétoldalú egyezményt kötöttek Szingapúrral. Ilyen egyelőre mindössze húsz akad – hazánk egyébként nincs közöttük.

A Magyarországon működő offshore cégek alapításával foglalkozó vállalkozás kínálatában azonban már jelen van Szingapúr. Hartung Kornél, a Corimar Kft. szakértője szerint az ázsiai kisállamot az teszi vonzóvá, hogy fejlett infrastruktúrája és rugalmas eljárási rendje van. A helyi vállalati adó általában 17 százalékos, de 5-10 százaléknyi csökkentett vállalati adót vetnek ki a szingapúri székhelyű, helyi személyzettel működő, ám tevékenységüket a délkelet-ázsiai térségben végző cégekre. Idei változás, hogy a külföldi magánszemélyek által végrehajtott, 75 ezer dollárnál nagyobb volumenű befektetések a második évtől folyamatosan a befektetés összegének 50 százalékáig, évi maximum 375 ezer dollárig társaságiadó-kedvezményt kapnak, azaz hosszú ideig gyakorlatilag adómentesen működhetnek.

Ezenfelül a külföldi személy által kezelt, de szingapúri székhelyű befektetési alapok teljes körű adómentességet élveznek. A befektetési alapok rendszerének 2004-es reformja óta jelentős mértékben nőtt a szingapúri bizalmi letétként kezelt pénzalapok részaránya a délkelet-ázsiai térségben, csökkentve ezáltal a korábbi vezető Hongkong jelentőségét. A társasági formában működő vagyonkezelők adómentesek, de az alapítványokhoz hasonlóan profitorientált üzleti tevékenységet nem folytathatnak.

Adómentes Szingapúrban a legtöbb tőkejövedelem is. A deviza szabadon ki- és bevihető (utalható), a készpénzforgalom határa 30 ezer dollár.

A szingapúri bankok a becslések szerint legalább 800 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek, elsősorban a gazdag indiai és kínai üzletemberek pénzét. A becslések szerint a vagyon mintegy 10 százaléka európai eredetű. Vg

A magyarok is ott vannak már

Magyar cégek és magánszemélyek is érdeklődnek a szingapúri lehetőségek iránt, különösen az után, hogy a sajtóban napvilágot látott: Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója érdekeltségi körében is van a délkelet-ázsiai városállamban bejegyzett, de Magyarországon tevékenykedő vállalkozás.

A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó szingapúri CSIM Pte. Ltd.-t a HVG korábbi írása szerint 2008 végén a Csányi-csoportot összefogó Bonitás 2002 Kft. hozta létre.

A CSIM alá rendezett cégcsoporthoz került a Tendre Kft., a Sole-Mizo Zrt., a Dalmandmen Zrt., a Bóly Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Csányi Pincészet Zrt., a Bonafarm Zrt., a Fiorács Kft. A cégcsoport később Bonafarm néven egyesült.



A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó szingapúri CSIM Pte. Ltd.-t a HVG korábbi írása szerint 2008 végén a Csányi-csoportot összefogó Bonitás 2002 Kft. hozta létre.

A CSIM alá rendezett cégcsoporthoz került a Tendre Kft., a Sole-Mizo Zrt., a Dalmandmen Zrt., a Bóly Zrt., a Pick Szeged Zrt., a Csányi Pincészet Zrt., a Bonafarm Zrt., a Fiorács Kft. A cégcsoport később Bonafarm néven egyesült. Szürkelista* (az OECD által adóparadicsommá minősített helyek)

Andorra, Anguilla, Antigua és Barbuda, Aruba, Bahama, Belize, Cook-szigetek, Dominika, Gibraltár, Grenada, Holland-Antillák, Libéria, Liechtenstein, Marshall-szigetek, Monaco, Montserrat, Nauru, Niue, Panama, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, San Marino, Szamoa, Turks- és Caicos-szigetek, Vanuatu

* Az OECD feketelistája most üres.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek