Újabb rekordtöbblet jöhet

A korábbi trend folytatódott a külkereskedelemben júniusban, az export húzza a gazdaságot, miközben újabb rekordtöbblet jöhet létre. Az első nyári hónapban az export 23,2, az import 19,8 százalékkal bővült euróban a múlt évhez képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes számaiból. Az azelőtti hónapban még a behozatal nőtt gyorsabban, csaknem 25 százalékkal haladta meg a tavalyi alacsony bázist, a kivitel eközben fokozatosan gyorsul. 2009 eleje óta májusban nőtt először gyorsabban az import, ám most úgy tűnik, csak egyszeri tételek okozhatták a kiugrást, ez rossz hír a belső kereslettel kapcsolatban. A fogyasztás és a beruházás talpra állására tovább kell várni, miközben a GDP-növekedéshez pozitívan járul hozzá a nettó export.

A hatodik havi 6284 millió eurós kivitellel szemben 5717 milliónyi behozatal állt, így majdnem havi csúcsot ért el az egyenleg. Az 567 millió eurós pozitív szaldónál csak márciusban számolt be kedvezőbbről a hivatal. Ennek köszönhetően az első féléves aktívum meghaladta a 2,8 milliárd eurót, a tavalyi azonos időszakinál bő egymilliárddal volt nagyobb. Ennek fényében egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy teljesül a szakértők által 5 milliárd euró körülire tett idei prognózis. Az egyenleg további javulása segít az ország külső finanszírozási helyzetének a javulásában, így a forint árfolyamát is stabilizálja a növekvő devizakínálat révén. A nyugati konjunktúra azonban mostanában érheti el csúcspontját, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság egyelőre óriási.

Nem lehet tudni, a nyugati kormányok – főként a magyar kivitel szempontjából kulcsfontosságú Németországé – milyen mértékben fogják vissza a keresletet az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében. A német vállalkozások körében tapasztalható optimizmus még megvan ugyan, de a korábbi javuló tendencia megtört az utóbbi hónapokban. Ugyanakkor versenyképes termékstruktúrájával az unió egyik legegészségesebb növekedését mutatta a válság vége óta a legnagyobb tagállam. Olyan vélemény is van azonban, hogy a legfejlettebb tagállamok csak a keleti bővítés miatt tudták fenntartani exportpozícióikat az elmúlt évtizedben. Az új EU-tagok átlag feletti bővülése ugyanis dinamikusan növekvő piacot jelentett portékáik számára, miközben az unión kívül a legtöbben nem tudnak újabb pozíciókat kiépíteni.

A válság utáni helyreállási szakasz azonban Európa-szerte kiugró külkereskedelmi növekedést generált. Bár az Eurostat legfrissebb adatai májusiak, azok alapján a 20 százalék körüli exportnövekedésünk a középmezőnybe sorol minket, a tagállamok több mint fele nagyobb dinamikát könyvelhetett el. A balti országok 35-40 százalékos bővülése nem meglepő, hiszen ott a visszaesés is vaskosabb volt a miénknél. A szorosabb régiós társaink is leköröztek azonban minket, Szlovákiában és Csehországban közel 30 százalékos volt az exportdinamika, de Lengyelországban is valamivel gyorsabb, mint nálunk. BD

A legnagyobb tagország a kulcspiacunk

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere Németország: 2003 óta hazánk mind a kivitel, mind a behozatal terén a legnagyobb termékforgalmat a német állammal bonyolította le – mutatott rá a KSH. A részesedés a teljes forgalomból mindkét irányban stabilan 25 százalék felett van, de ez az elmúlt hat évben szerényen csökkent. A két ország közötti külkereskedelemre a magyar aktívum jellemző. A termékszerkezetben a gépek és villamossági cikkek a meghatározók, 2008-ban az export felét, az import 44 százalékát adta ez a termékcsoport.