BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Fogalmuk sincs mi történik Magyarországon"

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Vegyes üzenetek érkeznek Budapestről, a hitelminősítők értékelése azonban nem feltétlenüól mérvadó – mondta el Constatin Vayenas, az UBS feltörekvő piaci vezető elemzője a HVG-nek.

Az amerikai Morgan Stanley befektetési bank által megalkotott, 26 országot tartalmazó MSCI részvényindex, illetve a szintén amerikai JP Morgan kötvényindexe alapján Magyarország a másik három visegrádi ország közé sorolja. Viszont a pénz- és tőkepiaci szempontok mellett más kritériumokat, mindenekelőtt a makrogazdasági adatokat, például az egy főre jutó GDP-t is figyelembe vevő Nemzetközi Valutaalap Csehországot a fejlett országok közé sorolja, míg Magyarországot, Lengyelországgal együtt a kevésbé fejlettek közé.

A befektetők emellett azt is figyelik, hogy a kelet-közép-európai régióból a részvényindexben jelenleg Lengyelországnak van a legnagyobb súlya, mivel ott működik a legnagyobb, így leglikvidebb részvénypiac. Magyarország súlya ebben az indexben kicsi, hiszen tőzsdéje nem jelentős, állítja a szakember. A kötvényindexben viszont fordítottak az arányok, mivel Magyarország sok államkötvényt bocsát ki, hogy finanszírozni tudja hatalmas államadósságát.

A hitelminősítők szerepével kapcsolatban Vayenas elmondta, hogy a befektetők az összes rendelkezésre álló információra kíváncsiak, a hitelminősítők véleményére is. A hitelminősítők azonban általában túlkésőn reagálnak a piaci történésekre. Mire bejelentik, hogy fontolgatják a minősítés megváltoztatását, a piac ezt már megtette, úgymond beárazta.

A tíz év múlva lejáró magyar államkötvények kamatfelára például kétszer magasabb, mint amennyi a hitelminősítés alapján indokolt lenne. De másutt is vannak ilyen eltérések. Az Egyesült Államok a legjobb minősítés, AAA-s adós, miközben sokan úgy vélik, hogy már régóta nem kéne annak lennie.

Arra, hogy az államkötvények kamatfelára alacsonyabb vagy magasabb legyen, Magyarországnak van ráhatása, állítja a szakember. Mindez az adósság finanszírozási politikán és a gazdaságfejlesztési stratégián múlik. Oroszországnak jobb a hitelminősítése, mint Magyarországnak, a piac mégis csak drágábban hajlandó megvenni az orosz államkötvényeket, mivel azokat kockázatosnak tartja.

A jelenlegi magyar helyzetről az UBS szakértője elmondta, hogy kevés a kormány terveiről ismerté vált információ. Ha egy ország nem szorul rá a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) és a piacról tudja magát finanszírozni az a legjobb. De a piacokat meg is kell győzni arról, hogy Magyarországnak nincs szüksége az IMF hiteleire. Ez nem lehetetlen, Törökországnak például sikerült. Egy évvel ezelőtt az ankarai kormány a piacok értékítéletével szembemenve nem kért az IMF-ből, és mégis túlélte a válságot, mivel több kemény intézkedést is meghozott.

A bankadóról a UBS véleménye, hogy a kormány ha megsarcolja a bankokat, akkor egyúttal megsarcolja azokat is, akik kölcsönt kérnek tőlünk, a bankok ugyanis az adó miatt növelik a hitelköltségeket. Egyébként pedig a különadó miatt a magyar tőzsdei részvényárfolyamok csökkenni fognak, hiszen a BUX indexben nagy az OTP Bank súlya. Szemben például Csehországgal, ahol a bankok megadóztatása nem érintené érzékenyen a tőzsdét. Ráadásul erősen reprezentált a BUX-ban az energiaszektor is, amelynek a megadóztatásáról ugyancsak lehetett már olvasni a lapokban.

A devizahiteleseket megsegítő kormányzati szándék ról Vayenas elmondta, hogy az amerikai képviselők is segíteni akartak azokon, akik jelzáloghiteleket vettek fel, ám ennek súlyos következményei lehetnek. Ha az állam átvállalja a svájcifrank-hitelesektől a kölcsönöket, azzal növeli az államadósságot. A legjobb, amit tehet a magyar kormány a vészesen eladósodottakért, hogy olyan intézkedéseket hoz, amelyek meggyőzik a befektetőket, hogy Magyarország vonzó terep a számunkra. Így csökkenhet az államkötvények után fizetendő kamatfelár, a kockázati prémium, erősödhet a forint és enyhülhetnek az adósok terhei.

Magyarország helyzete kétségtelenül nehéz. 2008-ban a GDP még 0,6 százalékkal nőtt, tavaly 6,7 százalékkal csökkent, az idén az UBS előrejelzése szerint ismét nőhet fél százalékponttal. Ez valóban közel ugyanannyi, mint két éve, csakhogy azóta a gazdaság stabilizálódott, a kilátások javultak. Ha például a német gazdaság nő, az jócskán segítheti a magyar exportot, írja a HVG.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.