Eszerint a járulékok alapja nem a vállalkozó által ténylegesen felvett díj, hanem az úgynevezett piaci viszonyoknak megfelelő –véleményünk szerint megállapíthatatlan – összeg.
Ha osztalékfizetés is történik, akkor utólag az szja-t is az előbb említett érték után kell megállapítani, átminősítve az osztalékot bérré. Ha osztalékfizetés ugyan nem történik, de a vállalkozás, ha akarna, fizethetne osztalékot, akkor ezután a jóvá nem hagyott –szándéka szerint beruházásra fordítandó–, és ki nem fizetett, magyarán nem létező „jövedelem” után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni - áll a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók országos Egyesületének közleményében.
Az egesület szerint a piaci viszonyoknak megfelelő díj nevével ellentétben nem a piacon alakul ki, hanem számítandó, illetve a vállalkozások tömege által elérhetetlen munkavállalói munkaerő-piaci statisztikákon alapul. Ráadásul a számítás egy homályos, képlékeny módszertan alapján végzendő, ami a legnagyobb fokú jogbizonytalanságot okozza. Erről a „számításról” folyamatos nyilvántartást kell vezetni a vállalkozásnak.
Az új szabályozás kormány által meghirdetett vállalkozásbarát politikának ellentmondva elképesztő adminisztrációt gerjeszt, nem egyszerűsítve, hanem egyre bonyolultabbá téve az adórendszert. Az Alkotmánybíróság a törvényt alkotmányosnak ítélte, mit sem törődve annak végrehajthatatlanságával. "A tisztelettel kérjük, hogy a fenti rendelkezéseket visszamenőlegesen helyezzék hatályon kívül, e tekintetben is könnyebbé téve a gazdasági válsággal sújtott kis- és középvállalkozások helyzetét" - írja az Adókamara.
