Éppen Magyarország helyzetére szabták az IMF által frissen bevezetett elővigyázatossági hitelkeretet, az úgynevezett Precautionary Credit Line-t (PCL) – véli a Morgan Stanley. A befektetési bank tegnapi közleménye szerint a PCL tökéletes pénzügyi eszköz lenne hazánk számára azután, hogy a Nemzetközi Valutaalappal 2008-ban kötött megállapodás októberben lejár. A magyar gazdaság fundamentális mutatói ahhoz nem elég jók, hogy a jelenleg is elérhető rugalmas hitelkeretben (az úgynevezett Flexible Credit Line-ban) részesüljön, ám Budapest az utóbbi években számos olyan átalakítást hajtott végre, amelyek jelentősen javították a költségvetés helyzetét – emlékeztet a Morgan Stanley.

Köztudott azonban, hogy a magyar kormány az IMF-fel folytatott nyári tárgyalások eredménytelen lezárulta óta igyekszik „kihagyni” az IMF-et az ország finanszírozásából. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány napja is leszögezte, hogy hazánk képes a piacról is finanszírozni magát, Orbán Viktor kormányfő pedig a valutaalappal bekövetkezett „szakításról” mint a pénzügyi függetlenség felé vezető út első lépéséről beszél.

A Morgan Stanley-nél ezzel szemben úgy vélik, hogy az új hitellehetőség a pénzügyi függetlenségre vágyó Magyarország számára is elfogadható lehet, a korábbinál ugyanis kevesebb kötöttséggel jár. A befektetési banknál arra is számítanak, hogy a pénzügyi-gazdasági helyzet esetleges súlyosabbá válásával minden bizonnyal megenyhül a magyar kormányfő IMF-fel kapcsolatos retorikája is.

Az elemzők többsége egyébként szintén arra figyelmeztet, hogy az IMF-védőháló újrafonása elősegítené a Magyarországgal szembeni bizalom erősödését a befektetők körében, ez az államadósság kamatterhének csökkenésében is testet ölthet. A Magyar Nemzet tegnapi számában éppen Urbán László, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) magyarországi kiküldöttje szögezte le: gazdaságpolitikai szabadságunk azzal növelhető, ha minél hamarabb jelentősen csökkentjük GDP-arányos eladósodottságunk arányát.

Mint azt korábban megírtuk, az IMF az új hitellehetőséget elsősorban a „kisebb mértékű sérülékenységgel” rendelkező országoknak szánja. A PCL lényege nemcsak az, hogy az országok enyhébb feltételek mellett férhetnek hozzá a pénzekhez (a felülvizsgálatokra például a szokásos negyedévi helyett csak féléves rendszerességgel kerül sor a PCL esetén), hanem hogy a hitelkeret valójában „csak” a piacok bizalmának erősítésére szolgálna, biztosítékképpen. Persze a PCL sem „alanyi jogon” jár, egy-egy ország teljesítményét az IMF a megítélése kapcsán öt területen értékeli: a külső pozíció és a piaci hozzáférés, a költségvetési és a monetáris politika, a pénzügyi szektor helyzete, valamint az adatok megbízhatósága tekintetében. A szervezet korábbi közlése szerint azonban az IMF a PCL esetén kisebb mértékű hiányosságok felett kész szemet hunyni. Van tehát esély arra, hogy – amennyiben erre a magyar kormányban van nyitottság – az IMF egy PCL-ről szóló tárgyaláson rugalmasabb lenne, mint a nyári, végül félbe is szakadt egyeztetéseken.