"Nem jajongani, hanem cselekedni kell"

 Ugyanis az első félévben a 8,3 millió lakosú szomszéd ország kivitele 12,5 százalékkal 51,4 milliárd euróra nőtt a tavalyi azonos időszakhoz képest. Christoph Leitl, az Osztrák Gazdasági Kamara (WKÖ) elnöke ezért azt várja, hogy a kivitel értéke ismét túlszárnyalja a 100 milliárd eurós "mágikus hanghatárt". És ami szerinte a legfontosabb, csupán e növekedésnek köszönhetően akár 50.000 új munkahely létesülhet, illetve megléte biztosítható. Leitl szerint bebizonyosodott: "nem jajongani, hanem cselekedni kell".

A kivitel növelésének támogatására a WKÖ idén összesen - írd és mondd - 1150 exportvonatkozású rendezvényt szervez bel- és külföldön, a tavalyi 870-nel szemben. Igen figyelemre méltó, hogy Leitl a szolgáltatásexport növeléséről is nyilatkozott.

Szerinte a szolgáltatásexport arányának a teljes exportból (termékek és szolgáltatások) középtávon, vagyis 2015-ig a jelenlegi 26 százalékról 33 százalékra kell növekednie. A WKÖ elnöke szerint az export az osztrák gazdaság támasza - és a jólét forrása - tegyük hozzá mi.  Még a 2009-es válság évében is Ausztria a GDP minden tíz eurójából ötöt külföldön keresett meg. "2012-ig el akarjuk érni, hogy ismét ott legyünk, ahol a válság előtt voltunk: az osztrák GDP minden tíz eurójából hatot az export révén akarunk megkeresni."

Az osztrák export folyamatos növekedésének biztosítása érdekében az AWO az exporttámogatási intézkedései célzottan kiválasztott piacokra, ágazatokra koncentrálnak. Ezek között szerepelnek Brazília, Oroszország, India és Kína, valamint számos feltörekvő piac, de természetesen fontos szerepet szánnak az amerikai és a német, valamint a közép-kelet-európai piacoknak is. Leitl külön kiemelte az osztrák szolgáltatásexport növelésének fontosságát. "minden egy eurónyi szolgáltatásexport ugyanis hateurónyi termékexportot von maga után" - fogalmazott. Szerinte az utóbbi években a szolgáltatásexport jelentősége tovább növekedett, és e téren Ausztria globális összehasonlításban, az egy főre jutó értéket tekintve a hatodik helyen szerepel.

Nem szabad persze arról sem megfeledkezni, hogy az osztrák exportból nem Bécs, hanem a vidéki régiók játsszák a fő szerepet. Ezek között kiemelt szerep jut Felső-Ausztriának, ezen belül Linz exportorientált ipari telephelynek, amely körülbelül ugyanannyira van az osztrák fővárostól nyugatra, mint amennyire Miskolc iparváros Budapesttől keletre. Mint az Wirtschaft című linzi kamarai lap idén, szeptember elején megírta, a linzi gazdaságot is erősen sújtotta a globális gazdasági válság, ám "a barométer ismét emelkedik." Susanne Wegscheider, a város gazdasági tanácsosa szerint az idei első félében több ezer fővel nőtt az újonnan létesített munkahelyek száma, s a munkanélküliségi ráta Linzben jelenleg mindössze 3,9 százalék, azaz az osztrák tartományi fővárosok között a legalacsonyabb. A munkát keresők száma is több ezerrel csökkent, növekszik a betöltetlen állások száma. A július 31-i állapot szerint a linzi ipari üzemekben pedig 4647 ipari tanuló állt képzés alatt. És Linz nemzetközi repülőterére naponta érkeznek menetrendszerű járatok Európa számos városából.