Szakképzés: német mintára
Mindez a német modell felé történő elmozdulást jelenti. Németországban duális rendszerű a szakképzés, azaz a tanulók oktatása párhuzamosan két helyszínen – a szakmunkásképző iskolában és egy „üzemben” – zajlik. A képzés felelőssége is megoszlik: míg az iskolai részért az adott tartomány, illetve maga a szakiskola felelős, addig a gyakorlati oktatásért a képzőüzemnek kell tartani a hátát.
Az idén egyébként már számos változás történt a szakképzésben. Január elsejétől egyszerűsödött, egyablakossá vált a vizsgaszervezés, megszűnt a pályázati rendszer, amelyet a szakképesítés egy-egy területéért felelős miniszter külön-külön működtetett, s ma már az engedélyezés hatósági eljárás keretében történik. Emellett tíz szakmában szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat vezettek be.
Ugyan az Európai Uniónak nincs oktatáspolitikai hatásköre, számos programmal, ajánlással segíti a tagállamokat saját rendszerük kialakításában.
Ezek közül az egyik legjelentősebb a 2000-ben útnak indított Lisszaboni stratégia, amelynek hatására jelentős előrelépések történtek a szakképesítések elismerése terén. Ezek egyike az a 2005-ben meghozott 2005/36/EK irányelv, amelynek köszönhetően a szakképzésben tanulók végzettségét az EU valamennyi tagállamában elismerik, a munkába álláshoz legfeljebb különbözeti vizsgát kell tenniük.
Mérföldkőnek számított az is, hogy az EU-tagországok kormányfőinek kezdeményezésére az Európai Tanács és a Parlament 2008 áprilisában ajánlást fogadott el az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszeréről (EKKR). Az a cél, hogy a legkülönbözőbb nemzeti és ágazati képesítési rendszerek, illetve képesítési keretrendszerek közötti jobb átjárhatóság, átválthatóság és hordozhatóság megteremtése révén ösztönzőleg hasson az egész életen át tartó tanulásra, továbbá biztosítsa a tanuló és munkavállaló unión belüli jobb mobilitását.
3 kérdés Bihall Tamáshoz
- Mi indokolja a kormány által tervezett változtatásokat a szakképzés jelenlegi rendszerében?– Az elmúlt években számos változás lépett életbe a szakképzés területén, a helyzet azonban gyakorlatilag nem változott. Továbbra is alacsony a szakmunkák társadalmi presztízse, különösen az építő- és szerelőipar, valamint a vendéglátás területén érezhető a legnagyobb elutasítás. Ez azonban nem meglepő annak fényében, hogy hazánkban nincs egységes pályaorientációs program, ahol nemcsak a tanulókat, hanem a szülőket is meg lehetne győzni egy-egy szakma értékeiről. Bízunk benne, hogy az eddigi sok kicsi lépés helyett a tervezett változtatásokkal sikerül most egy nagyot lépni.
- Milyen változtatásokat látnának indokoltnak a már bejelentetteken kívül?
– A kamara jelenleg is tárgyal a Nemzetgazdasági Minisztériummal annak érdekében, hogy kifejezzük álláspontunkat a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A fő irányvonalakkal teljes mértékben egyetértünk, ugyanakkor indokoltnak tartjuk a felsőfokú szakképzés helyzetének, valamint a gyakorlati oktatók jelenlegi státusának tisztázását. Egyértelműen növelni kell a gyakorlati képzésben részt vevő vállalkozások számát, napjainkban ugyanis mindössze nyolc-kilencezer cég fogad hallgatókat. Ugyancsak fontos lenne a szakképzés jogszabályi hátterének az átrendezése, így az olyan anomáliák megszüntetése, hogy valaki három hónap után kaphasson meg egy olyan papírt, amiért mások három évig tanulnak.
- Milyen eredménnyel zárulhatnak a tárcával folytatott tárgyalások?
– A tervek szerint októberben írja alá a kamara és a minisztérium a megállapodást, amely rögzíti a felek elképzeléseit a szakképzés jövőjét illetően. A kamara reményei szerint hosszú távú megállapodás születik, amelynek eredményeként akár további kamarai szakmák jelenhetnek meg a palettán.
– Az elmúlt években számos változás lépett életbe a szakképzés területén, a helyzet azonban gyakorlatilag nem változott. Továbbra is alacsony a szakmunkák társadalmi presztízse, különösen az építő- és szerelőipar, valamint a vendéglátás területén érezhető a legnagyobb elutasítás. Ez azonban nem meglepő annak fényében, hogy hazánkban nincs egységes pályaorientációs program, ahol nemcsak a tanulókat, hanem a szülőket is meg lehetne győzni egy-egy szakma értékeiről. Bízunk benne, hogy az eddigi sok kicsi lépés helyett a tervezett változtatásokkal sikerül most egy nagyot lépni.
- Milyen változtatásokat látnának indokoltnak a már bejelentetteken kívül?
– A kamara jelenleg is tárgyal a Nemzetgazdasági Minisztériummal annak érdekében, hogy kifejezzük álláspontunkat a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban. A fő irányvonalakkal teljes mértékben egyetértünk, ugyanakkor indokoltnak tartjuk a felsőfokú szakképzés helyzetének, valamint a gyakorlati oktatók jelenlegi státusának tisztázását. Egyértelműen növelni kell a gyakorlati képzésben részt vevő vállalkozások számát, napjainkban ugyanis mindössze nyolc-kilencezer cég fogad hallgatókat. Ugyancsak fontos lenne a szakképzés jogszabályi hátterének az átrendezése, így az olyan anomáliák megszüntetése, hogy valaki három hónap után kaphasson meg egy olyan papírt, amiért mások három évig tanulnak.
- Milyen eredménnyel zárulhatnak a tárcával folytatott tárgyalások?
– A tervek szerint októberben írja alá a kamara és a minisztérium a megállapodást, amely rögzíti a felek elképzeléseit a szakképzés jövőjét illetően. A kamara reményei szerint hosszú távú megállapodás születik, amelynek eredményeként akár további kamarai szakmák jelenhetnek meg a palettán. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.