A világgazdaság és az EU
A Századvég Eco törékeny világgazdasági fellendülésre számít, és szélsőséges esetben egy W-alakú recessziót sem tartanak kizártnak – olvasható ki az elemzésből.
Az Európai Uniós fiskális kiigazításokat szorgalmazó álláspontját a kutatóintézet növekedést befolyásoló tényezőnek tekinti, melynek hatására a világgazdasági átlagnál lassabb növekedés várható főbb exportpartnereinknél, de a fejlődő ázsiai országok továbbra is gyors növekedése Európában szintén éreztetni fogja hatását. Összességében tehát tovább javuló külső konjunkturális helyzettel számolnak, amelyben azonban átmeneti visszaesések előfordulhatnak.
A magyar gazdaság helyzete
Prognózisuk szerint a 0,8 százalékos idei GDP-növekedés keresleti oldalú meghatározója a dinamikusan bővülő nettó lesz. 2011-re már lényegesen magasabb 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, amelyet keresleti oldalról a fogyasztás 1,6 százalékos és a beruházások 2,4 százalékos növekedése határoz meg, de emellett igen fontos tényező marad az exporttöbblet is.
A gazdasági válság miatt a foglalkoztatás ez év elején történelmi mélypontjára süllyedt. A foglalkoztatás második negyedévben tapasztalható növekedése a szezonális munkalehetőségeknek, a közfoglalkoztatás bővülésének, valamint az export által húzott feldolgozóiparnak köszönhető. A gazdaságkutatónál rámutattak: a bérnövekedés újbóli felgyorsulására 2011 végéig nem lehet számítani sem a közszférában, sem a versenyszférában. A jövő évi 3 százalék körüli hiányhoz pedig GDP-arányosan néhány tizedszázaléknyi kiigazításra van szükség.
Az export növekedése azonban főleg a kevésbé munkaigényes ágazatokat érinti, így a gyors bővülés nem jár a foglalkoztatás hasonló arányú emelkedésével – áll az elemzésben. A belföldi kereslet élénküléséig a foglalkoztatási helyzet érdemi javulása nem várható. A munkanélküliségi ráta hosszú ideje 10 százalék feletti szinten rögzült, és a fentiek miatt 2011-ben is csak kismértékű javulás várható.
Az államháztartás hiánya idén GDP-arányosan 4 százalék körül alakul. Intézkedések nélkül a prognózis szerint az adókiesés nagysága elérné a 400 milliárd forintot, melynek több mint a fele a társasági adóra vezethető vissza. A kormány 29 pontos intézkedési terve 200 milliárd forintot kompenzál, a maradék pedig a tartalékokból és az egyéb egyenlegjavító tételekből finanszírozható.
Kérdéses, hogy az önkormányzatok mekkora deficittel zárják az évet, a teljes ESA-hiány szempontjából a legnagyobb kockázatot ennek a szektornak a költekezése jelenti – szögezi le a kutatóintézet. Változatlan adórendszer és inflációval növelt kiadási oldal mellett a jövő évi 3 százalék körüli hiányhoz GDP-arányosan néhány tizedszázaléknyi kiigazításra van szükség. Az érzékelhető adócsökkentéshez azonban elkerülhetetlen a kiadások számottevő mérséklése, illetve egyes területek strukturális átalakítása.
