Ambíciózus a 2011-es költségvetés

A tervezet szerint a jövő évi költségvetés hiánya 688,79 milliárd forint, vagyis pénzforgalmi szemléletben ennyivel haladják meg a kiadások a bevételeket 2011-ben.

A központi költségvetés hiánya 605,2 milliárd forint, a GDP 2,1 százaléka 8 198,2 milliárd bevétel és 8 803,4 milliárd forint kiadás mellett.

Az Egészségbiztosítási Alap 98,2 milliárdos, a GDP 0,3 százalékát kitevő hiánya 1 370 milliárd forint bevétel és 1 468 milliárd forint kiadás mellett alakul ki.

A Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlyban lesz jövőre, a kiadások és bevételek 3 085 milliárdot tesznek ki.

A helyi önkormányzatok hiányát 110 milliárdra tervezi a költségvetés, az Elkülönített Állami Pénzalapok többlete 14,6 milliárd forint lesz a büdzsé szerint.

A javaslat szerint a központi költségvetés bevételeinek meghatározó részét 2011-ben is az adóbevételek biztosítják. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései 1 264,9 milliárd forintot tesznek ki, 18 százalékkal haladják meg az ideit, a növekedés a különadókból származik. Társasági adóból az idei előirányzatnál 40 százalékkal kevesebb 362 milliárd az előirányzat. A fogyasztáshoz kapcsolt adók 3 408,6 milliárd forintot, a lakosság befizetései pedig 1 448,5 milliárd forintot képviselnek. Előbbi 5 százalékos növekedésére számít a kormány, a lakosság befizetései azonban az idei előirányzattól 30 százalékkal maradnak el.

A legtöbb bevétel a következő évre - 2 498,3 milliárd forint - az általános forgalmi adóból prognosztizálható, ez 8 százalékkal magasabb az idei előirányzottnál, ezt követi a személyi jövedelemadóból származó befizetések előirányzott összege, 1 359 milliárd forint, ami 28 százalékkal marad el az idei tervtől.

A jövedéki adóból származó 878 milliárd forintot kitevő bevétel, ami 2 százalékkal alacsonyabb az ideinél.

A központi költségvetésben a kiadások finanszírozását mintegy 30 százalékban az egyéb tételek is biztosítják, így a központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei az EU támogatásokkal együtt 1 816,2 milliárd forintot tesznek ki.

A központi költségvetés kiadásainak legnagyobb hányadát a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásai teszik ki. A kiadások másik jelentős részét a központi alrendszeren belüli egyes támogatások (elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai) és az önkormányzati alrendszer támogatása alkotják, melyek együttesen közel 1 900 milliárd forintot jelentenek. A kiadások jelentős hányadát alkotják a családi támogatások és szociális juttatások, melyek közel 630 milliárd forintot képviselnek a 2011. évi költségvetésben. Ezen belül jelentős mértékű a családi pótlékra szánt közel 358 milliárd forintos kiadási előirányzat.

A kiadások között kiemelhetők továbbá az egyedi és normatív támogatások, melyek tartalmazzák a MÁV és Volán társaságok támogatásait. A helyközi személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése jogcím-csoport keretei között kerül sor a vasúti, illetve a helyközi autóbuszos közszolgáltatást nyújtó vállalkozások közszolgáltatásaihoz kötődő támogatások teljesítésére.

A 2011. évi lakáspolitika kiemelt célja az öngondoskodás segítése a lakáscélú előtakarékoskodásra ösztönzéssel, valamint a hazai bérlakás-állomány bővítése önkormányzati és vállalkozói bérlakás-program keretében. Ennek megfelelően 2011. évben a lakás-takarékpénztári megtakarítások támogatási időszaka növekedne, valamint a kibővülne a kedvezményezettek köre.

A hiány 2012-ben tovább mérséklődhet: a kormányzat prognózisa szerint 494 milliárd forint lesz a deficit két év múlva, és hajszállal 500 milliárd alatt lesz 2013-ban.

A költségvetés indoklásában az áll, hogy a növekedés elérheti a 3 százalékot 2011-ben, melymár nem kizárólag a külső kereslet által hajtott exportnövekedésre alapozódik, hanem abban meghatározó szerephez jut a lakossági és vállalati fogyasztás és a beruházás is. 

A háztartások fogyasztásában 2,6 százalékos növekedésre számít a kormány, melyet a kedvező adórendszerbeli változásokkal valamint a versenyszférában foglalkoztatottak számának javulásával érhetünk el.

A kormány igen optimista: a Nemzetközi Valutaalap és a GKI sem jósol 3 százalékos növekedést. Kétségtelen, a foglalkoztatottság növekedésnek indult 2010 harmadik negyedévében, a munkanélküliség csökkent, azonban a válságadók növekedésfékező hatására többen, köztük a Nomura is felhívta a figyelmet. A válságadók csökkenthetik az érintett szektorok beruházásait, az adók egy részét a lakosságra terhelhetik.

„A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása szerint a házastársak együtt, vagy közülük a kereső az egy- és kétgyermekesek esetén havonta és gyermekenként 62 500 forinttal csökkentheti összevont adóalapját, ami azt jelenti, hogy havonta és gyermekenként 10 000 forinttal csökken a fizetendő adó mértéke. A legalább három gyermeket nevelőknél az adóalap havonta és gyermekenként 206 250 forinttal csökkenthető, ami gyermekenként és havonta 33 000 forint adócsökkentést jelent” – áll a törvényjavaslat mellékletében.

Mint megírtuk, a módosításokkal a legjobban keresők járnak jól, a gyermektelen minimálbérből, illetve alacsonyabb jövedelemből élőket kedvezőtlenül is érintheti az adóváltoztatás.

Az infláció 3,5 százalék lesz éves átlagban.

A háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal bővülhet, ebből a háztartások fogyasztási kiadása 3,9 százalékkal nőhet. A közösségi fogyasztás 7,6 százalékkal csökken.

A beruházások 6,9 százalékkal bővülnek, az export 9 százalékkal, az import 9,3 százalékkal nő.

A folyó fizetési mérleg hiánya 200 millió euró lesz, a GDP 0,2 százaléka.

Az infláció 3,5 százalék lesz éves átlagban.

A háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal bővülhet, ebből a háztartások fogyasztási kiadása 3,9 százalékkal nőhet. A közösségi fogyasztás 7,6 százalékkal csökken.

A beruházások 6,9 százalékkal bővülnek, az export 9 százalékkal, az import 9,3 százalékkal nő.

A folyó fizetési mérleg hiánya 200 millió euró lesz, a GDP 0,2 százaléka. A munkaadók egyetértenek a sarokszámokban Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke szombaton az MTI-nek elmondta: üdvözlik, hogy a kormány jövőre 3 százalék alatti GDP arányos eredményszemléletű hiánnyal számol, valamint hogy a pénzforgalmi deficit is megfelelően alakul. Úgy vélekedett: szinkronban van egymással a tervezett gazdasági növekedés és az inflációs ráta. Szerinte a 2011-es tervezet egy "bátor" költségvetés, mind a gazdasági növekedés, mind pedig az adóbevételek szempontjából. Vadász György szerint növelni kell a vállalkozások versenyképességét, és a kiadáscsökkentő intézkedéseknek nemcsak számokban, hanem konkrét intézkedésekben is meg kell nyilvánulniuk. Vadász György kiemelte: a gazdasági növekedés előmozdítása mellett hangsúlyt kell fektetni a munkahelyek megőrzésére, és újak teremtésére, ugyanakkor hozzáfűzte: a foglalkoztatás növelésében nem 2011 lesz a "csúcsév". Szerinte a költségvetési számok kedvező alapot teremtenek a gazdasági növekedéshez.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára "rendjénvalónak" nevezte a 3 százalék alatti hiányt, és a tervezett gazdasági növekedést is, valamint üdvözölte azt is, hogy a kormány csökkenteni kívánja a közszféra létszámát. Fontos üzenetnek nevezte azt is, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik. Pozitívan értékelte, hogy a közszférában történő létszámcsökkentéssel egyidejűleg a kormány a vállalkozási szférában 0,6 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel számol jövőre. Hozzátette ugyanakkor: egyelőre hiányoznak a részletek arra vonatkozóan, hogy a nagy ellátórendszereknél - oktatás, egészségügy, közigazgatás - elindul-e egy szerkezeti átalakítás is. A VOSZ főtitkára kifejtette: az üzleti szféra tudomásul vette az ágazati különadókat, de ezt azzal a reménnyel tette, hogy az állami kasszába befolyó több 100 milliárd forintot racionálisan, szerkezeti átalakításokra használják fel. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban hangsúlyozta: ha az esetlegesen felmerülő jogi aggályoktól el is tekintünk, akkor sem vehető biztosra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, így az ebből származó bevételi forrásokkal - vagyon-visszaáramlással - sem lehet mindenképpen számolni. -->