Magyar gazdaság

Így változik az illetéktörvény

A törvényi harmonizáció hiányának tudható be, hogy az adóztatandó eset meghatározása két törvényben is szerepel, kétféleképpen.

Az eddigi gyakorlattal szemben az illetéktörvény idei módosítása szerint az illetékmentesen megvásárolható üzletrészek esetében kivételt jelent az, amikor a vállalkozás tulajdonában ingatlan áll. Az illetéket nem az üzletrész értéke, hanem a cég tulajdonjogával együtt átruházott ingatlan piaci értéke határozza meg. 

A személyi és társasági adónemben az ingatlanok piaci értékének eszközökön belüli 75 százalékot elérő aránya esetén jöhet szóba az eladott üzletrészen realizált nyereség magyarországi adóztatása, ha az elad olyan külföldi ország adóalanya, mellyel vagy nincs kettős adózást elkerülő egyezmény, vagy az egyezmény az ilyen jövedelem adóztatását megengedi a jövedelem forrásának országában.

Az új szabályozás szerint az adóztatást eldöntő fő mérőszámot nem a társaság értékesítésekor kell vizsgálni, hanem egy későbbi időpontban. Ha például egy ilyen társaságot értékesítettek 2010. júliusban, akkor az adóztatást eldöntő fő mérőszámot nem az eladás napján hanem a december 31-i mérleg szerint kell értékelni.

Az illetéktörvény nem vizsgálja az ingatlan értékének arányát az összes eszközérték függvényében. Illetékfizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a tulajdont megszerzők érdekeltsége együttesen eléri vagy meghaladja a 75 százalékot és a cég tulajdonában van ingatlan. Ebben az esetben azonban a már korábban vagyont szerző csoporthoz tartozó tulajdonosoknál is beáll az illetékfizetési kötelezettség, melynek az alapja az ingatlanok piaci értékének arányos része.

illeték felvásárlás szabályozás üzletrész törvény adó intgatlan
Kapcsolódó cikkek