Miközben a jövedéki jelentős emelésére készül a kormány, az egészségügyi szakemberek igencsak egészségtelen intézkedést szorgalmaznak. Egyes elképzelések szerint a cigaretta jövedéki adójának egy részét a káros szenvedélyek hódolóinak kezelésére, azaz az egészségügyi ellátórendszer büdzséjébe kéne visszaforgatni. A Csiba Gábor kórházigazgató nevével fémjelzett, "szenvedély-, illetve hamburgeradónak" emlegetett koncepciónak csupán egyetlen, ám annál nagyobb szépséghibája van: a fokozottan káros, kézzel sodort cigik felé tereli a dohányosokat – áll a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület közleményében.
A gyári, dobozos cigaretták jövedéki adótartalma jóval nagyobb, mint a kézzel sodorté, egy-egy doboznyira vetítve több mint 300 forint már most is az árelőny, ami a tervezett intézkedés nyomán várhatóan tovább emelkedik, ami azt jelenti, hogy egyre nagyobb teret hódít majd a jóval ártalmasabb sodort cigi.
Egy nemrég készített norvég felmérésből kiderült, hogy a kézzel sodort cigaretta jóval nagyobb kockázatot jelent a tüdőrák kialakulásában, mint a gyári csomagolású. A válaszadó tüdőrákos betegek csupán 6 százaléka nem dohányzott soha, viszont a dohányosok döntő többsége (88 százalék) saját maga készítette cigarettáját.
Érdekes tény, hogy annak ellenére volt több tüdődaganatos betegség a sodort cigarettát szívók körében, hogy ők kevesebbet, átlagosan napi 15 szálat szívtak el, a gyári csomagolásút kedvelők egy teljes dobozával szemben. A rák kialakulásának kockázat-növekedésének hátterében minden bizonnyal az áll, hogy az otthon sodort cigaretta lazább szerkezetű és több dohányt tartalmaz a gyárihoz képest. Ennek következtében lényegesen nagyobb mennyiségű kátrány és akár tízszer több nikotin kerülhet egy saját készítésű cigarettát elszívó dohányos tüdejébe.
A sodort cigaretta papírjának az elégetése nagyon sok káros anyagot tartalmaz még, valamint a magas hőfok, amin elégeti a dohányt, több mint 700 Celsius fok, szintén több mint 700-800 káros, többek között rákkeltő anyagot bocsát ki – állítja Brugós László tüdőgyógyász. A szakember úgy véli, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a dohányzási formák közül pontosan a legkárosabb terjed el, mert iparilag ezt lehet a legkönnyebben, legkevesebb ráfordítással és a legnagyobb haszonnal eladni.
Évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci részesedése a dohánytermékek piacán, ami aggodalommal tölti el az egészségügyi döntéshozókat és a dohányzásellenes szervezeteket. Mára minden ötödik szál cigarettát maguk sodornak meg a dohányosok.
A sodrós cigi térnyerése a dohánytermékek általános drágulása mellett amiatt van, hogy a zacskós dohány és a cigaretta közötti adókülönbözet folyamatosan emelkedik. Egy csomag átlagos cigi és 20 szál sodort ára közötti különbség a 2005-ös nem egészen 280-300 forintról 350-370 forintra emelkedett. Míg egy doboz Sopianae 580 forintba kerül, addig egy kb. negyven szál cigi előállítására alkalmas zacskó dohány 430 forintot kóstál.
A zacskós dohány terjedésére rásegített a válság is, amit jól mutat a zacskós dohány fogyasztását jellemző regionális különbség. Míg az ország keleti felében minden negyedik elszívott cigaretta kézzel sodort, addig Budapesten és Pest megyében csak minden huszadik cigi készül zacskós dohányból. A fogyasztók eleve elmozdultak a drágább cigaretták felől az olcsóbbak irányába, de a keleti országrészben már a csempészett fekete cigaretták forgalmát is elkezdte veszélyeztetni a sodrós dohány - derül ki az AC Nielsen Magyarország adataiból.
Míg a dobozos cigi tartalma legalább ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, így a fogyasztó legalább tudja, hogy mit szív, addig a sodrós dohányt szívóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe, ráadásul jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle szűrés nélkül kerül a tüdejükbe.
2005-ben egy doboz átlagos cigi (Sophianae) adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint volt. Már ez is jelentős különbség volt, de a cigaretták relatív olcsósága miatt ez még nem ösztönözte a zacskós dohány fogyasztását. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé 169 forintra változott. Nem javít a helyzeten a 2010-re tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár az olló nem nyílik tovább a dohánytermékek általános drágulásával kombinált adóösztönzés fennmarad. Mindemellett az illegális piac fokozott térnyeréséhez is vezet a legutóbbi adóemelés.
Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke az úgynevezett "szenvedély-, illetve a hamburgeradó" bevezetését szorgalmazza (ebben a jövedéki adóbevétel bizonyos hányadát az ágazatba forgatnák vissza), amiből 25-30 milliárd forintos, kifejezetten egészségügyi bevételre lehetne szert tenni.
