MNB: a vártnál lassabb lesz a kilábalás

Magyarország kilábalása 2010-ben megkezdődött – értékelte a makrogazdasági helyzetet a Monetáris Tanács legutóbbi, szeptember 27-i kamatdöntésén. „A kibocsátás azonban csak lassan tér vissza potenciális szintjéhez” – húzták alá a tagok.

Az infláció a tartósan gyenge kereslet miatt a monetáris politika számára releváns időhorizonton megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt, ezért – amíg ellenkező irányba mutató adatok nem érkeznek be - a jelenlegi környezetben a kamatpolitikának kiváró stratégiát érdemes követnie.

„A kilábalás lassabb lehet a korábban vártnál, elsősorban a belső keresleti tényezők miatt.” (Ez alátámasztja azt, hogy a magyar gazdaság növekedése egytényezős, exportvezérelt – a szerk.)

A tanács aggódik a háztartások eladósodottsága miatt: „Többen felhívták a figyelmet arra, hogy a háztartások eladósodottsága kedvezőtlenül alakul a szektor várható vagyoni helyzetét és bevételeit figyelembe véve.”

A kényszer- és óvatossági megtakarítások növekedése a fogyasztást hosszú távon is fékezheti, segítve ezáltal a dezinfláció folytatódását – emelték ki egyes tanácstagok. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a 2011. évi költségvetési hiánycél melletti kormányzati elkötelezettség miatt a makrokereslet tovább mérséklődhet

A törlesztő-részletekkel összefüggő kényszermegtakarításokon túl a háztartások hitelvállalási hajlandósága is mérséklődhetett, ezért a háztartások finanszírozási képessége várhatóan tartósan emelkedik. Ezt a folyamatot tovább erősítheti a bankrendszer visszafogott hitelezési aktivitása is – vélekedtek a szakértők.

A Monetáris Tanács tagjainak megítélése szerint a költségvetési elkötelezettség a jövő évi 3 százalékos költségvetési hiánycél mellett megállította Magyarország kockázati megítélésének relatív romlását.

A monetáris politikának kiváró stratégiát kell folytatnia, értett egyet a tanács többsége. Ezt indokolja, hogy a kormány egyelőre nem nyilvánosságra a költségvetési hiánycél eléréséhez szükséges gazdaságpolitikai lépéseket – húzták alá.

Az alapkamat tartására vonatkozó javaslatot 6 tanácstag támogatta, míg 1 tanácstag, Bánfi Tamás, az alapkamat 25 bázispontos csökkentést támogatta.