Selmeczi: Mindenki tudni fogja, mennyi nyugdíjra jogosult
Nem a befizetett pénzt, hanem a rá eső vagyonelemet viszi magával az az állampolgár, aki a magán-nyugdíjpénztári rendszerből visszalép az államiba - mondta a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott az InfoRádió Aréna című műsorában. Selmeczi Gabriella hozzáfűzte: ennek egy része állampapír, ami egyből bekerül a rendszerbe és csökkenti az államháztartási hiányt, az egyéb pénzpiaci eszközök pedig várhatóan külön alapba kerülnek majd.
Az örökölhetőségről szólva a politikus elmondta: annak elve az állami rendszerben most is megvan, hiszen ha valaki meghal, a házastársa jogosult özvegyi nyugdíjra, a gyermeke pedig árvaellátásra. Hozzátette azonban, hogy a kérdésről azután tud majd többet mondani, hogy a kormány megalkotja a részletszabályokat is.
Arra a kérdésre, hogy miért a részletek kidolgozása előtt fogadták el a változtatásokat, Selmeczi Gabriella úgy válaszolt: hivatalba lépésekor a kormány azzal szembesült, hogy a pénztárak - és így a pénztártagok - jelentős veszteségeket szenvedtek, ezért határozott úgy, hogy átmeneti időre biztonságba helyezi a befizetéseket, addig, amíg a rendszert nem stabilizálja.
A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: független elemzők állítják, hogy jelenlegi formájában kockázatos a nyugdíjrendszer, nincsen ugyanis garancia arra, hogy a magánnyugdíjpénztárak képesek lennének átvészelni egy esetleges újabb gazdasági válságot, és emellett 2013-tól fizetni tagjaiknak.
Selmeczi elmondása szerint, az állami nyugdíjbiztosító éves működési költsége 0,9 százalék, ebből nyilvántartja az adatokat, megállapítja a nyugdíjakat és folyósítja azokat. A magánpénztárak ezzel szemben közel 5 százalékos működési költségért ezek közül csupán az adatok nyilvántartását végzik.
Selmeczi Gabriella hangsúlyozta: a vagyonkezelést is drágán, idén a befizetések 0,8 százalékáért végzik a magánnyugdíj-pénztárak, míg Nyugat-Európában ez az arány 0,2 százalék.
Az elmúlt időszakban sok kritika érte a magánnyugdíj-pénztárakat alacsony hozamaik miatt. A kasszák a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 2008-as veszteségeiket alaposan ledolgozták, s több nyereséget értek el, mint a befizetett tagdíjak összege. Az 54 nyugdíjpénztári portfólió 48 éves hozamát tekintve jóval többet hozott a bankbetétek kamatánál. Arról nem is beszélve, hogy a pénztárak 2009 végén befektetéseik 48 százalékát állampapírban tartották.


