Magyarországon ez év július 1-je óta 10 százalékos adókulcs vonatkozik a társasági adóalap – vagyis a nyereség – első 500 millió forintjára. Becslések szerint a vállalkozások 90-95 százaléka kizárólag a 10 százalékos, kedvezményes adókulcs szerint rója le ebbéli kötelezettségét, az 500 millió forint feletti nyereségrészre háruló 19 százalékos csak a legnagyobb cégeket érinti. Pontos adatokat a december 20-i feltöltés után, jövő év elején tudhatunk meg.
A nyáron elhatározott adócsökkentés a Költségvetési Tanács számítása szerint az idén 53,4 milliárd, jövőre pedig 111,5 milliárd forintot hagy a cégeknél, a friss adócsomagban pedig szerepel a 19 százalékos kulcs kivezetése 2013-tól. Míg utóbbit szakértők széles körben üdvözölték, nem mellékes, hogy mindezzel párhuzamosan a kormány 2010 és 2012 között évente mintegy 350-380 milliárd forintot von el különadó formájában a pénzügyi, kereskedelmi, távközlési és energiaipari vállalatoktól.
A nagy nemzetközi cégek számára ugyanakkor vigasz lehet egy az idén hatályba lépett szigorítás eltörlése. Jövő év elejétől a kormány megszüntetné a társasági adóalanynak tekintett külföldi szervezet fogalmát, és az e szervezetek részére kifizetett jogdíjra, kamatra és szolgáltatási díjra vonatkozó 30 százalékos forrásadó-fizetési kötelezettséget – mutat rá Veszprémi István, a Deloitte adópartnere.
A KPMG 114 országra kiterjedő felméréséből kiderül, hogy az átlagos globális társaságiadó-ráta már az idén is mérséklődött, a 2009-es 25,44-ről 24,99 százalékra. Jövőre a trend folytatódása várható. Nagy-Britanniában 2014-ig évi egy százalékponttal csökkenhet a ráta, mígnem eléri a 24 százalékot. Ausztráliában 25 százalék a középtávú cél, bár egyelőre csak annyi biztos, hogy a 2013–14-es adóévben 29, majd a következő évben 28 százalékra mérséklik a társasági adót. Koreában 2011 végén csökkenhet a magasabb társaságiadó-kulcs 22-ről 20 százalékra, a kisebb cégekre már a Magyarországon is bevezetettel azonos mértékű, 10 százalékos a ráta. Romániában döntés ugyan még nem született róla, de felmerült a 16 százalékos (a személyi jövedelemre is érvényes) átalányadó csökkentése 16-ról 12 vagy 10 százalékra; ehhez azonban még a Nemzetközi Valutaalapnak is lesz egy-két szava.
A KPMG szerint a társasági adók mérséklése már csak azért is racionális választás a kormányok részéről, mert tisztában vannak vele, hogy – a globalizáció és a vállalatok növekvő mobilitása miatt – ezek az adók egyre kevésbé jelentenek megbízható bevételi forrást. Így aztán könnyű szívvel vállalják fel a társasági adónál jelentkező kieséseket, ám eközben szigorítják a céges adókedvezményeket és a transzferárakkal kapcsolatos szabályozást, és legfőképpen kezdenek inkább a közvetett adókra támaszkodni. Ezt jelzi, hogy az átlagos közvetett adóráta a tavalyi 15,41-ről az idén 15,61 százalékra emelkedett.
Futnak a pénzük után: amit nyernek a réven, elveszítik a vámon
Az áfakulcsok emelése mellett a kormányok az adók alapjának a szélesítésével is igyekeznek többletbevételhez jutni: Német- és Svédországban például a kamatok levonhatósága vált nehezebbé.A KPMG szerint az ingatlan- és a természeti erőforrások használatára kivetett adók emelése is várható, hiszen ezek alól a vállalatok kevésbé tudnak kibújni székhelyük egyszerű áthelyezésével.
Növekedhet a szennyező, illetve a válság idején jelentős kormányzati támogatásra szorult iparágak adóztatása is, miként annak is reális a veszélye, hogy a kormányok megpróbálják majd „kijátszani” a kettős adóztatást elke-rülni hivatott egyezményeket – figyelmeztetett a KPMG.
A vállalatoknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy a tranzakcióalapú adók (ilyen az áfa) felé mozdulás az ő adminisztrációs terheiket növeli meg, miközben az adóhatóságok dolgát egyszerűsíti.
A KPMG szerint az ingatlan- és a természeti erőforrások használatára kivetett adók emelése is várható, hiszen ezek alól a vállalatok kevésbé tudnak kibújni székhelyük egyszerű áthelyezésével.
Növekedhet a szennyező, illetve a válság idején jelentős kormányzati támogatásra szorult iparágak adóztatása is, miként annak is reális a veszélye, hogy a kormányok megpróbálják majd „kijátszani” a kettős adóztatást elke-rülni hivatott egyezményeket – figyelmeztetett a KPMG.
A vállalatoknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy a tranzakcióalapú adók (ilyen az áfa) felé mozdulás az ő adminisztrációs terheiket növeli meg, miközben az adóhatóságok dolgát egyszerűsíti. -->
