Kiegészítés. Az elmúlt hetekben egy meglehetősen érdekes hír terjed a szlovák nyugdíjasok közt. Azt beszélik, ha az ember ausztriai lakhelyet tud igazolni, a nyugati szomszéd automatikusan kiegészíti a havonta kapott nyugdíjat a Szlovákiából nézve meglehetősen vonzó 783 euróra (párok esetében 1175 euróra). Ennyi ugyanis az osztrák törvények által megszabott minimálnyugdíj. Bécsben most attól tarthatnak, hogy megindul a nyugdíjturizmus. A szlovák nyugdíjasok elgondolása ugyanis nem alaptalan, ám megvalósítani azt korántsem egyszerű.
Az osztrák Die Presse napilap írta meg nemrégiben, hogy Ausztriában dolgozó szlovákok nyugdíjas szüleiket nyugati szomszédunkban telepítik le – sok esetben csak papíron. A lap szerint már most vannak olyan szlovák nyugdíjasok, akik sosem éltek Ausztriában, mégis kapják a nyugdíjkiegészítést, és többen érdeklődnek a lehetőségről. Az osztrák szociális minisztérium szerint erősen felnagyított problémáról van szó: mindössze ötszáz nyugdíjas kap kiegészítést (akár külföldre utalva is), több mint felük ráadásul Németországban él. Ugyanakkor napvilágot látott: a tárca olyan törvénytervezetet készít elő, amely jelentősen szigorítaná a kiegészítéshez jutás feltételeit.
Az unió egyik alapelve a tagállamok közötti szabad mozgás, így ezt az elvet kell érvényesíteni a nyugdíjasok esetében is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek korlátok. Szűkebb értelemben véve a nyugdíjminimum színvonalát és a jogosultság pontos részleteit illetően nincsenek egységes uniós előírások, a kérdés szabályozása tagállami hatáskör. Vannak azonban olyan uniós polgárok, akik több országból kapnak nyugdíjat. Amennyiben a közösség koordinációs szabályainak alkalmazásával számított és az egyes országokból folyósított összeg együttvéve nem éri el a lakóhely szerinti országban érvényes minimumnyugdíjat, bár az érintett személy a szolgálati ideje alapján egyébként jogosult lenne a minimumellátásra, a végül a biztosítottnál landoló összeget erre a minimumra kell a lakóhely szerinti országnak kiegészítenie.
A nyugellátások EU-n belüli határokon átívelő folyósítása azonban nem jelenti a nyugdíjasok korlátlan letelepedésének lehetőségét, legalábbis az ellátórendszerek szempontjából nem. Ha a nyugdíjasok három hónapnál hosszabb ideig más tagállamban kívánnak tartózkodni, igazolniuk kell, hogy olyan összegű ellátással, illetve egyéb jövedelemmel rendelkeznek, amely biztosítja, hogy nem szorulnak a lakóhelyül választott másik tagállam szociális ellátásaira. Vélhetően ezen elv szigorúbb betartásával, a kérelmezők jövedelmi viszonyainak pontosabb feltérképezésével fogja Ausztria elejét venni a túlzottan lelkes várakozásoknak.
