A költségvetés feléli azokra a célokra, amiket a miniszter maga sorolt fel részletesen. Tehát semmi féle összeg nem marad az egyéni számlákon, írta Oszkó Péter. Létezik persze olyan állami rendszer, ahol ténylegesen tőkefedezeti logikával fenntartott egyéni számlákon tényleges pénz van, valójában ilyen lenne a svéd modell. Ennek viszont velejárója, hogy ez a pénz megint csak kívül van a költségvetési konszolidáción, az állam tehát nem tudja költeni.
Ha csak egy ilyen rendszerbe lehetne átvinni a magánpénztárakban összegyűlt megtakarításokat, akkor az nem csökkentené a hiányt, és a költségvetés egy fillért sem tudna felhasználni belőle sem jövőre, sem később, hívta fel a figyelmet a volt pénzügyminiszter.
Ezért aztán egyéni számlarendszer nyilvánvalóan nem lesz, mivel a jövő évi költségvetésben a kormány 600 milliárdot már egy éven belül elkölt és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban már beszámolt róla, hogy a fennmaradó részre is pontos tervek léteznek.
A volt miniszter hangsúlyozta, hogy ő is csak találgatni tud, de ebben a helyzetben valószínűleg csak valamiféle virtuális egyéni számlarendszert hoznak létre, egyfajta egyéni pontrendszert, amit majd a elérésekor át lehet számolni tényleges havi nyugdíjra, és ki lehet kalkulálni belőle, hogy mindenkinek éppen annyi jár majd amennyi az állami rendszerben egyébként most is járna.
Így a mostani átlépéssel az állam részére átadott pénzre keresztet vethetünk, mert azt a költségvetés bevallottan fel kívánja élni néhány év alatt és éppen, hogy nem arra a célra fogja félre tenni, mint amire eddig a pénztártagok – összegezte véleményét Oszkó.
A volt miniszter felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása olyan kérdéseket vet fel, hogy az állam miből fogja tudni azt a lényegesen növekvő nyugdíjkiadást majd évtizedeken keresztül finanszírozni, ami abból fakad, hogy az átlépőknek az eddig tervezettnél lényegesen magasabb ellátást kell majd biztosítani. Így aztán nem helytálló a nyugdíjmentés, ez inkább nyugdíjveszélyeztetés Oszkó szerint.
Egy olvasói kérdésre, mely szerint az 53 éves munkavállaló mára 3,8 milliós pénztári megtakarítással rendelkezik mit lépjen, hiszen az állami 75 százalék nélkül sokat nem ér az eddig összegyűjtött nyugdíj-megtakarítás. A volt miniszter úgy reagált, hogy a kormányzat kommunikációja szerint a már megszerzett nyugdíjjogosultság a magán-nyugdíjpénztárak mellett döntök, körében sem veszik el. Csak a jövőre nézve nem keletkezik további szolgálati ideje annak, aki nem lép vissza.
A fiatalok számára sokkal nagyobb a dilemma, mert egyrészt kevés eddig megszerzett szolgálati idejük van, másrészt viszont igen csak kétséges, hogy évtizedek múlva milyen állapotban lesz az állami nyugdíjrendszer, vagy létezni fog-e még egyáltalán az a rendszer, amibe most belekényszerítenék őket, emelte ki Oszkó. Azonban figyelmeztetett, hogy a döntés meghozatala előtt meg kell várni a tényleges jogi szabályozást.
Az államadósságra gyakorolt hatásról a volt miniszter úgy nyilatkozott, hogy néhány évre csökken az államadósság, utána viszont tartósan növekedni fog, mert hosszú évtizedekig egyre több fog hiányozni a nyugdíjak fedezetéből. Így aztán túl sok pozitívum nem látható az államadósságra való tekintetben.
Oszkó szerint fontos kiemelni, hogy a nyugdíjpénztárak a kezelt legalább felét állampapírokba fektették, s ez a kereslet most el fog tűnni. Tehát hiába csökkenne az államadósság a visszavitt vagyon azon részével, amit nem költenének el, mert közben legalább ennyivel csökken az államadósság finanszírozási forrása, tehát semmivel nem járunk jobban.
Sőt, amiatt viszont, hogy kevesebb szereplő lesz az állampapírpiacon és jelentősen csökken a likviditás még átmenetileg csökkenő államadósság mellett is elriadhatnak az egyéb állampapír-piaci befektetők – figyelmeztet a volt pénzügyminiszter. Emiatt könnyen lehet, hogy még a rövidtávon kedvezőbbé váló adóssághányad mellett sem csökkennek, hanem nőnek a hozamok és általában a kamatfelárak.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az állami nyugdíjrendszerben egyéni számlák lesznek, amin a szolgálati időt és a bevallott járulékokat tartják nyilván. Ezen keresztül nem a felhalmozott vagyont lehet nyomon követni, hanem, hogy mekkora nyugdíjjogosultság áll fenn.
A Világbank javaslatára hajtottuk végre a reformot, melytől most visszakozik Magyarország. Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az elutasította Magyarország (és másik 8 ország) kérését, hogy ne jelenjen meg hiányként a magánpénztári rendszer kialakítása. A TakarékBank közgazdásza szerint a rendszer felülvizsgálatára lenne szükség.
