A gépisten létrehozása őrült összegbe kerül: így fizetik ki az adatközpontok felhúzásának brutális költségét
A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése a vártnál sokkal tőkeigényesebbnek bizonyul, így az OpenAI is kénytelen volt felhagyni az egész emberiség üdvét célul tűző jótékonysági missziójával, sőt egyre inkább úgy néz ki, hogy a költségeket a világ valaha volt legjövedelmezőbb cégei sem képesek pusztán nyereségükből vagy a meglévő forrásaikból fedezni. Sarah Friar, az OpenAI pénzügyi vezetője arról beszélt a The Wall Street Journal rendezvényén, hogy a költségek finanszírozásához pénzügyi innovációra is szükség van, valamint állami hitelgaranciát sürgetett az olcsóbb kölcsönök érdekében, miközben azonban elhessegette a közelgő tőzsdei bevezetés gondolatát.
Nem elég már a kockázati tőke és a nyereség, az adatközpontok építéséhez hitelre is szükség van
Az adatközpontok több százmilliárd dolláros költségei így egyre több bonyolult hitelmegoldást igényelnek, ám ez nem jelent problémát a fejlesztések központjában lévő Egyesült Államok számára, ahol a Wall Street jelentős tapasztalatokat halmozott fel a hitelek kialakításában. A Reuters írása gyűjtötte össze az MI-adósság alakulásának néhány fontos szeletét, ami rávilágít arra, hogy hogyan fújódik fel a tőzsdei árfolyamokkal párhuzamosan az adósság tömege is.
A Bank of America adatai szerint
a mesterségesintelligencia-fókuszú óriási tech cégek csak szeptemberben 75 milliárd dollár befektetésre ajánlott besorolású adósságot dobtak piacra, több mint kétszer annyit, mint a szektor 2015 és 2024 közötti teljes éves átlaga.
Ennek része a Meta 30 milliárd dolláros és az Oracle 18 milliárd dolláros kibocsátása is, ráadásul hétfőn a Google-tulajdonos Alphabet is újabb hitelfelvételt jelentett be, de ehhez még az Oracle Vantage adatközpontjaihoz tartozó 38 milliárd dolláros adósság is társul.
Az Oracle halmozta fel a legnagyobb adósságot az óriások közül
Az Oracle helyzete az MI-bajnokok közül a legérdekesebb, hiszen miközben a vállalat részvényei idén több mint 50 százalékot erősödtek, és a cég 1999 óta a legjobb évében van, a cég csődje elleni védelmet biztosító CDS-ek ára is meglódult.
A piac tehát már kezd aggódni Larry Ellison cégének brutális eladósodottsága miatt.
Ugyanakkor a szeptemberi és októberi 75 milliárd dolláros kölcsönfelvétel így is csak az idén kiadott 1500 milliárd dollár befektetési osztályú adósság 5 százalékát teszi ki. Azonban a jövő évi kínálatban már a Barclays szerint meghatározó szerepet játszhat az MI-szektor. További intő jel, hogy az adósság egyre bonyolultabb, rejtettebb formákat vesz fel. Ennek egyik példája a Meta tranzakciója a Blue Owl Capitallal, melynek keretében a Facebook-tulajdonos úgy vesz fel 27 milliárd dollár hitelt egy adatközpont építésére, hogy az nem jelenik meg a könyveiben.
A JPMorgan becslései szerint a befektetésre ajánlott hitelekből készült indexének 14 százalékát már a mesterséges intelligenciához köthető adósság adja, amivel a szektor a korábban domináns bankokat is megelőzi.
A bóvlikötvények piacán is tarol a mesterséges intelligencia
Az MI-kötvények kibocsátása nem csak a befektetésre ajánlott kategóriában tűnik fel, a magas hozamú, bóvlikötvények piacát is érinti, ahol a nagyobb hozamért cserébe nagyobb kockázat jár.
A múlt hónapban például a bitcoinbányászból adatközpont-üzemeltetővé vált TeraWulf dobott piacra 3,2 milliárd dollárnyi BB– minősítésű kötvényt, míg májusban az Nvidia támogatását élvező felhőszolgáltató, a CoreWeave helyezett ki 2 milliárd dollárnyi magas hozamú kötvényt. A tech szektor bóvlikibocsátása így idén közel ért a járvány alatti csúcshoz.
Buborék a négyzeten: a magánhitelek és az adatközpontok találkozása
A globális, és főként az amerikai hitelpiac egyik fontos változása a magánhitelek mennyiségének növekedése. A nem banki szereplők, hanem befektetési alapok és más, kevésbé szabályozott szereplők által nyújtott kölcsönök szerepe a mesterséges intelligencia finanszírozásában is egyre fontosabb. Az UBS becslése szerint az MI-hez köthető magánhitelek volumene megduplázódott a 2025 elejéig tartó 12 hónapban.
A Morgan Stanley jóslata szerint pedig ezek a hitelek az adatközpontok finanszírozásához 2028-ig szükséges 1500 milliárd dollárnyi adósság akár több mint felét is fedezhetik. Ezt segítheti, hogy az úgynevezett alternatív befektetések piaca a nyugdíjbefektetések előtt is megnyílt idén, amit például a Blackstone hirdetésekkel is igyekszik a megtakarítók tudtára adni.
2008 emléke kísérti az értékpapírba csomagolt hitelek piacát
Az elképesztő beruházások fedezése érdekében a tech szektort is elérték az értékpapírosított termékek, mint az eszközök által fedezett értékpapírok (ABS). A különböző illikvid eszközökből – hitelek, hitelkártya-adósság, vagy a mesterséges intelligencia esetében az adatközpontok bérleti díja – összecsomagolt, kötvényszerű kereskedhető értékpapírok volumene is kilőtt az elmúlt években.
Noha a digitális infrastruktúra csak az amerikai ABS-piac mintegy 5 százalékát, mintegy 80 milliárd dollárt tesz ki, a Bank of America szerint kevesebb mint 5 év alatt a nyolcszorosára nőttek ezek a kibocsátások, aminek a 64 százalékát adták az adatközpontok. A pénzintézet becslése szerint ráadásul a mennyiség a jövő év végére akár a 115 milliárd dollárt is elérheti.
Ezek a termékek viszonylag megszokottak ugyan, de a 2008-as válság óta azért némi félelem is társul hozzájuk.
A pénzügyi válság idején ugyanis dollármilliárdokról derült ki, hogy nem teljesítő hitelek vagy illikvid és bonyolult befektetések állnak mögöttük. A hitelpiac egyes elemeinek a bedőlése pedig dominót indíthat el, és a fertőzés a gazdaság széles rétegeit is érintheti.
Már a bankok is elkezdtek aggódni
Bár a szektor továbbra is szárnyal, az óriási összegek mellett elkezdtek aggódni a hitelezők is, így a Deutsche Bank már különböző biztosítékokat keres arra az esetre, ha a hiteleket mégsem fizetnék vissza az adósok. A lehetőségek között felmerült a szintetikus kockázatátruházás (SRT) nevet viselő származtatott eszközök használata, ám ez főként több hitelből készült értékpapír, míg az adatközponthitelek egyenként dollármilliárdos nagyságrendűek.
A hitelkihelyezéseknél a bankok számolnak valamekkora mértékű veszteséggel, az SRT az ezen felüli kockázat mérséklését hivatott kezelni, így például egy 10 százalék várható veszteségen felül további mínuszok ellen nyújthat védelmet, tehát mondjuk a 11–30 százalék közötti veszteség kockázatát ruházza át más befektetőkre, némi díjazásért cserébe.
A Financial Times írása szerint felmerült még a mesterségesintelligencia-cégek shortolása is, de ez rettenetesen drága lehet a piac szárnyalásának idején.
