Még sokáig érződik a válság hatása

Aggodalomra ad okot az építőipar helyzete, a tíz évvel korábbi teljesítményszintet is alig tudja elérni az ágazat. Az ötödik éve tartó lejtmenetben az állami megrendelések szűkülésének is volt szerepe. Inflációs szempontból az agrárárak robbanásszerű emelkedése ad okot aggodalomra, bár van esély rá, hogy jövőre – feltéve, hogy a termés visszatér az átlagos szinthez – enyhülhet az árnyomás. Egyedül a külső egyensúly terén beszélhetünk kedvező fejleményekről, mivel a háztartások nem költekeznek erőn felül.

Szeptemberben 24,7 százalékos agrárár-emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal, miközben már az augusztusi, 20,1 százalékos árnövekedés is kétéves csúcsot jelentett. A drágulás elsősorban a növényi termékeknél jelentkezik, 40,4 százalékkal haladta meg árszínvonaluk a 2009. szeptemberit. Az állati termékeknél viszont a korábban megszokotthoz hasonlóan enyhébb az ármozgás, mindössze 4,3 százalékkal drágult a termékkör éves alapon.

Miután a nyári hónapokban egyre kisebb zsugorodás mutatkozott az építések terén, feléledt a remény, hogy elkezdődhet a szektor konszolidációja. Szeptemberre azonban ismét méretes, 9,2 százalékos éves alapú csökkenésről számolt be a KSH. Havi alapon is nagy, szezonálisan kiigazítva 2,8 százalékos visszaesést mért a hivatal. Utóbbi április óta a legnagyobb csökkenésnek számít. Az első három negyedévben 10,5 százalékkal esett vissza a termelés.

A harmadik negyedévben a háztartások finanszírozási többlete a GDP 3,2 százalékát tette ki, ez szezonálisan kiigazítva 4 százaléknak felelt meg – derült ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számláiból. Az állam finanszírozási igénye viszont az előző negyedévek 5 százalék feletti szintjéről 4,6-re mérséklődött, vagyis majdnem teljesen fedezték a megtakarítások. A bruttó államadósság is zsugorodott, 81,4 százalékát tette ki a GDP-nek, azaz 2,3 százalékponttal kedvezőbb lett a második negyedév végén mértnél. BD