Mindenkit megleptek az adatok

Az év elejéhez képest érdemben javultak a növekedési feltételek, ugyanakkor az inflációs pálya is feljebb tolódott. Jelenleg valamivel 1 százalék alatti növekedés várható 2010 átlagában, de jövőre már szabad szemmel is láthatóan, 2,5-3 százalékra gyorsulunk, legalábbis ezt mutatják az elmúlt hónapban kiadott elemzői előrejelzések. Az év elején még idénre enyhe csökkenést vártak a szakemberek, később stagnálásra módosították véleményüket. Az első negyedévi GDP-statisztika azonban kellemesen meglepte a piacot.

Újabb válsághullám nem jött az idén, és alapesetben jövőre sem kalkulálnak ilyennel a szakemberek. A növekedés összetétele azonban lényegesen eltér az előzetesen várttól. A fogyasztás kedvezőtlenebbül alakul, mint az idei prognózisokban szerepelt: stagnálásközeli helyzet helyett markáns csökkenés figyelhető meg. A háttérben az áll, hogy a szakértők nem számoltak előzetesen a devizahitelesek terheinek megnövekedésével és az elkölthető jövedelmek ebből adódó zsugorodásával. Kompenzálta viszont ezt a hatást a külkereskedelem vártnál nagyobb javulása. Könnyen elképzelhető, hogy egymilliárd euró feletti javulás lesz az idén a nettó exportban, ez főként a hamar talpra álló német gazdaságnak köszönhető.

Voltak azonban más, a növekedést befolyásoló tényezők is, ilyen a bankadó, amelytől a hitelkihelyezések szűkülését várják az elemzők és a kutatóintézetek. Ennek hatását azonban nehéz számszerűsíteni, mivel számos más tényezőtől is függ a hitelezői aktivitás. Várhatóan például elkezdenek a válság lecsengésével felszabadulni a rossz hitelek miatt bennragadt banki tartalékok, viszont nem lehet tudni a profit-hazautalások mértékéről sem. Talán emiatt nem is volt egyelőre érdemi csökkentő hatásuk a jövő évi növekedésre nézve ezeknek a tényezőknek.

Az inflációs várakozások eközben folyamatosan kúsztak felfelé az év során. Januárban rögtön az inflációt meghaladó hatósági áremelésekkel és a jövedéki adó növelésével okozott nyomást a kormány. Az élelmiszerek nyáron kezdtek átlag felett drágulni, amikor világos lett, milyen gyenge termés várható 2010-re mind gabonából, mind zöldség- és gyümölcsfélékből. A forintárfolyam az áprilisi választásokat követően kezdett mélyrepülésbe. Ennek szintén volt hatása az árindexre az importtermékeken keresztül, bár mindezt a gyenge belföldi kereslet képes valamennyire korlátozni, de az is lehet, hogy csak az átgyűrűzést lassítja. Míg januárban 3,8 százalékos éves átlagos áremelkedést jósoltak az elemzők, ez mostanra 4,8 százalékra ment fel. Ezzel párhuzamosan a jövő évi prognózisok is feljebb kúsztak: év elején még a 3 százalékos jegybanki cél alatti pénzromlást várt a piac 2011-re, most viszont csak 2012-re tartják azt elérhetőnek.

Az idei évre vonatkozó előrejelzések is változhatnak még, sok múlhat a holnap megjelenő, harmadik negyedévi GDP-adattól is. A legutóbbi Reuters-felmérés szerint 1,1 százalékos éves ütemet várnak az elemzők, ami a már elérhető havi ágazati statisztikák alapján reális. A hosszú idő után megélénkülő működőtőke-behozatal is hatással lehet a számokra. A jelenleg folyó kecskeméti Mercedes-beruházás például olyan volumenű, hogy éreztetheti hatását az idei és jövő évi GDP-számokban is.