Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott csütörtöki nyilatkozatából az derül ki, hogy az állami rendszerben csak nyilvántartási újdonság kerül bevezetésre, a nyugdíj-megállapítási szabályok nem változnak, Oszkó Péter szerint. Ez egy olyan egyéni számlát jelent, amitől senki nem kap más összegű nyugdíjat, minden marad a régiben, csak lesz egy pontrendszer, ami alapján lehet számolgatni.
A volt pénzügyminiszter szerint egyértelmű, hogy a magánnyugdíj-pénztári rendszerben működő egyéni számlákon mérhető vagyoni értékkel rendelkező értékpapírok vannak, ráadásul igen tisztességes hozamot hoztak a pénztárak a megalakulásuk óta.
A pénztártag még dönthet is róla, hogy a pénztár, milyen típusú portfolióba, mennyire kockázatos eszközökbe fektesse a pénzét, azaz egészen nyugdíjas koráig, amikor ebből a forrásból kap majd pénzbeli járadékot, érdemben dönthet a befektetések kockázatáról is. Így Oszkó véleménye szerint elég komoly érvek támasztják alá, hogy ez a miért nem virtuális, a most bejelentett társadalombiztosítási (tb) egyéni számlás rendszer meg miért az.
A nyugdíj-reformmal kapcsolatos alapjogi problémák orvoslásának tartja a volt miniszter azt a bejelentést miszerint a jelenlegi nyugdíjjárulékot átnevezné a kormány adóvá. Az elvi megközelítés az lehet Oszkó szerint, hogy ezentúl csak a munkavállalói befizetés minősül járuléknak, és csak az alapján keletkezik szolgálati idő és jogosultság az állami nyugdíjra.
Ez a terv nagy valószínűséggel bukásra van ítélve, mivel az átnevezést követően is ebből a forrásból finanszírozzák a szolidaritási alapú állami nyugdíjat, vélekedik a volt pénzügyminiszter blogjában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ha valakinek a munkabére után olyan kifizetés történik, ami a felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíjat finanszírozza, akkor ő is része kell, hogy legyen a szolidaritási alapon működő állami nyugdíjrendszernek, tette hozzá Oszkó.
Jelen esetben csupán egy meglévő járulékfajta átnevezéséről lenne szó, ami attól még tartalma szerint továbbra is járulékalapot képező jövedelem után teljesített szolidaritási jellegű tb hozzájárulás lenne, így volt pénzügyminiszter nem hiszi, hogy meg lehetne tagadni vele kapcsolatban a nyugellátásra való jogosultság megszerzését.
A volt pénzügyminiszter olvasói felvetésre elmondta, hogy az első 15 évben lehet, hogy pénzbe kerül, de utána viszont hosszú évtizedekre, sőt lényegében örökre megtakarítást hoz. Azt követően, hogy minden jogosult egyben pénztártag is, jelenértéken nagyjából évente 800 milliárddal, egyes számítások szerint a 3 százalékával tartósan csökkentené az állam nyugdíjkiadásait. Miközben az aktívak és inaktívak romló aránya miatt a befizetések amúgy egyre kevésbé fedeznék a nyugdíjkassza éves kiadásait, emlékeztetett Oszkó.
Lényegében már csak pár évet kellett volna várni, hogy az előnyök kezdjenek érezhetőek, lenni. Különösen bosszantó, hogy pont ilyenkor akarja lebontani a kormány a magánpénztári rendszert és rövidtávú előnyökért szétverni eddig 12 év befektetését, osztotta meg véleményét az egykori miniszter. Így összegezve gondolat menetét, a miniszter szerint értelmetlen azt számolgatni, hogy mennyit „bukott” a rendszer felállítása időszakában az állam, még ha 1 000 milliárdot is lehet ki hozni, mert utána nem egyszer, hanem évente spórol majdnem annyit.
Azon felvetésekre, hogy az unió nyugati tagállamaiban a hazánkban meghonosított rendszerhez hasonló nem működik, a volt miniszter megjegyezte, hogy a nyugati tagállamokban működik az állami felosztó-kirovó nyugdíjat kiegészítő magánpénztári, illetve tőkefedezeti rendszer. Hollandiában vagy Svédországban valószínűleg értetlenül hallgatnák, amit itthon mindenki feltétel nélkül elhisz a politikai propagandának, tette hozzá Oszkó.
A volt pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában elmondta, adócsökkentést úgy lenne ésszerű végrehajtani, hogy közben a költségvetési kiadások is csökkennek a Reformszövetség is nagyjából ilyen többéves intézkedéscsomagot dolgozott ki, és az előző kormány is ezzel indult el. a jelenlegi kormányprogram ettől annyiban különbözik, hogy halogatja a kiadások csökkentést részben adóemelésből, részben a lakosság nyugdíjcélú megtakarításainak felélésből finanszírozza azt.
Ez technikailag persze lehetséges, de fontos tudni, hogy így valójában hosszabb távon megint az eladósodásunkat növeljük, hiszen azt a megtakarítást használjuk fel kiadáscsökkentés helyett, amelyből a lakosság később évtizedekig nyugellátásban részesülhetett volna.
Kétmillió gyerek vagy kétszer annyi munka
A nyugdíjkasszák szabályozásával kapcsolatban kiderült információk továbbra sem változtatnak azon, hogy az állami gondoskodás óriási veszélyeket rejt a jövőben. Ahhoz, hogy az állami nyugdíjrendszer vonzóvá váljon kétmillió gyermeknek kellene megszületnie, vélekedett Bába Julianna, az AXA Nyugdíjpénztár és a Stabilitása Pénztárszövetségének elnöke mondta el a Napi Gazdaságnak.Orosz Dániel, az AXA-csoport stratégiai elemzési igazgatója, úgy nyilatkozott a napilapnak, hogy kétszer annyit vagy kétszer olyan hatékonyan kellene dolgozni 2050-ig. nem csak nálunk, az egész unióban. Felhívta a figyelmet arra is hogy a nyugdíjcélú megtakarítás tőkerésze nálunk az egyik legalacsonyabb. Az első pillérben ugyanakkor semmilyen tőke nem gyűlik.
Az állami nyugdíj ugyanis a mindenkori kormányok döntésén múlik. Nincs akadálya tehát, hogy az időskori ellátás összegét drasztikusan csökkentsék, megváltoztassák a valorizációs kulcsot, illetve mértékét, emeljék a korhatárt.
Orosz Dániel, az AXA-csoport stratégiai elemzési igazgatója, úgy nyilatkozott a napilapnak, hogy kétszer annyit vagy kétszer olyan hatékonyan kellene dolgozni 2050-ig. nem csak nálunk, az egész unióban. Felhívta a figyelmet arra is hogy a nyugdíjcélú megtakarítás tőkerésze nálunk az egyik legalacsonyabb. Az első pillérben ugyanakkor semmilyen tőke nem gyűlik.
Az állami nyugdíj ugyanis a mindenkori kormányok döntésén múlik. Nincs akadálya tehát, hogy az időskori ellátás összegét drasztikusan csökkentsék, megváltoztassák a valorizációs kulcsot, illetve mértékét, emeljék a korhatárt.
-->
