A Malév, a Szurgutnyeftyegaz kezében lévő Mol-részvények és a 2015 utáni gázszállítási kérdések – Orbán Viktor szerint ilyen rázós ügyek miatt nevezhető a magyar–orosz kapcsolatrendszer hangyabolynak. A magyar kormányfő a hónap végén Moszkvába utazik, részben, hogy rendet tegyen a hangyabolyban, részben, hogy maga is normalizálja kapcsolatait Vlagyimir Putyinnal, aki sok szempontból példaképe lehetne.
Putyin kormányfő hatalomgyakorlási módszereiben éppen akkora súllyal játszott szerepet a gazdaság tűzzel-vassal való rendbetétele, mint Orbánnál, és Putyin éppolyan kevéssé tisztelte a hagyományos politikai-alkotmányos berendezkedést, mint a magyar kormányfő. Sőt, az ottani vadprivatizáció visszacsinálásában Putyin jóval tovább ment, mint azt most Orbán sejteni engedi.
Fellegi Tamás múlt hétre tervezett, de elhalasztott moszkvai útja kapcsán a Heti Válasz (amelyet Fellegi korábbi cége tulajdonol) azt írta, hogy a magyar állam meg kívánja szerezni a Molban lévő 21,2 százalékos Szurgutnyeftyegaz-részesedést, amellyel a legnagyobb részvényese lenne a magyar olajcégnek, következésképpen nagy befolyást szerezne a mostani menedzsmenttel szemben. Csakhogy erre a magyar államnak 500 milliárd forintja nincs. A Heti Válasz szerint viszont öszszefüggés lehet a Mol-ügy és Paks között, a magyar atomerőmű várható bővítéséért ugyanis jó eséllyel szállnak ringbe orosz cégek.
Ami a Malévot illeti, a légitársaságot 2010 elején 95 százalékban visszaállamosította a Bajnai-kormány, ám a kisebbségi tulajdonos mögött álló orosz Vnyesekonombank minden fontos döntésnél blokkolni tudja a magyar államot. A Malév ugyanis több tízmillió euróval tartozik az orosz állami fejlesztési banknak. Az Orbán-kormány viszont azt vetette fel, hogy a Malévot Demján Sándor és a kínai Hainan Group menthetné meg, ha sikerülne a céget az orosz béklyóból kiszabadítani.
Orbán tehát oroszellenes álláspontjának feladását, viszonya rendezését Putyinnal éppen arra kívánja felhasználni, hogy az orosz befolyást az említett nagy magyar cégekben csökkentse.
Közben pedig a putyini szél is fordul. A korábban magántőke-ellenes kormányzat a héten átfogó privatizációs programot hirdetett. Ennek célja, hogy a költségvetési lyukakat friss tőkével tömjék be, becsábítva egyúttal további külföldi befektetőket az országba. Igaz, a nagy állami cégekben az orosz állam nem adja fel befolyását, csak kisebbségi csomagokat dob piacra. Elvira Nabiullina orosz gazdasági miniszter 32 milliárd dolláros programról beszélt, amelyben bankok, olajvállalatok, sőt az államvasút kisebbségi részvénycsomagjainak külföldi értékesítéséről is szó van.
Az orosz nagybank tíz százalékát várhatóan az amerikai TPG vásárolja meg legalább 3 milliárd dollárért. A banknak jelenleg 85,5 százaléka állami tulajdon.
Szberbank – 9 százalék
A legnagyobb orosz bank 9 százalékának eladásából 6,4 milliárd dollárra számít Oroszország. A részvények 3-4 százalékát a tőzsdén kívánják eladni. A cég 60 százalékban állami tulajdon, az orosz magánmegtakarítások mintegy felét kezeli.
Sovcomflot – 25 százalék
Az állami hajózási vállalat negyedét adják el lakossági részvényjegyzés formájában. A cégnek 144 hajója van, 2009-ben nyeresége 217 millió dollár volt.
Orosz Államvasutak – 25 százalék
A cég tőzsdei részvényjegyzés formájában az idén már szert tett 400 millió dollárra, most azonban akár 4,8 milliárd dollár is befolyhat. Más esély a szovjet időben épült infrastruktúra modernizálására aligha van.
Aeroflot – 12 százalék
Alekszej Kudrin pénzügyminiszter jelentette be a kisebbségi csomag értékesítését 2011-re. A cég vékony többsége állami, és a részvénycsomag eladásától függetlenül az állami kontroll 2015-ig megmarad. A cég értéke jelenleg 2,7 milliárd dollár.
Rosznyefty – 15 százalék
A legnagyobb orosz kőolaj-előállító cég 75 százaléka az államé, de további 15 százalékot piacra dobnak a következő három évben. Az orosz kőolaj ötödét felszínre hozó vállalat 15 százalékos részvénycsomagja forog jelenleg a tőzsdén, a többi kincstári részvény.
FSK – 28 százalék
Az állami elektromostávvezeték-rendszert működtető cég 80 százalékban állami tulajdon, nyeresége az idén 60 százalékkal nőtt. Részvényeinek értéke 14 százalékkal emelkedett, így a cég összértéke jelenleg 14,4 milliárd dollár.
Ruszhidro – 9 százalék
A legnagyobb orosz vízerőműcég 60,4 százalékban állami tulajdonú. Júliusban 9,2 millió rubelért már eladtak részvényeket, hogy kifizethessék az egyik gátszakadás okozta károkat. A cég értéke 14,8 milliárd dollár.
AIZhK – 49 százalék
Az állami jelzálogintézet a lakossági ingatlanhitelek ügynöksége.
Rosselkhozbank – 49 százalék
A mezőgazdasági bank Oroszország öt legnagyobb bankja közé tartozik, és óriási állami támogatást kapott a pénzügyi válság során.
Az orosz nagybank tíz százalékát várhatóan az amerikai TPG vásárolja meg legalább 3 milliárd dollárért. A banknak jelenleg 85,5 százaléka állami tulajdon.
Szberbank – 9 százalék
A legnagyobb orosz bank 9 százalékának eladásából 6,4 milliárd dollárra számít Oroszország. A részvények 3-4 százalékát a tőzsdén kívánják eladni. A cég 60 százalékban állami tulajdon, az orosz magánmegtakarítások mintegy felét kezeli.
Sovcomflot – 25 százalék
Az állami hajózási vállalat negyedét adják el lakossági részvényjegyzés formájában. A cégnek 144 hajója van, 2009-ben nyeresége 217 millió dollár volt.
Orosz Államvasutak – 25 százalék
A cég tőzsdei részvényjegyzés formájában az idén már szert tett 400 millió dollárra, most azonban akár 4,8 milliárd dollár is befolyhat. Más esély a szovjet időben épült infrastruktúra modernizálására aligha van.
Aeroflot – 12 százalék
Alekszej Kudrin pénzügyminiszter jelentette be a kisebbségi csomag értékesítését 2011-re. A cég vékony többsége állami, és a részvénycsomag eladásától függetlenül az állami kontroll 2015-ig megmarad. A cég értéke jelenleg 2,7 milliárd dollár.
Rosznyefty – 15 százalék
A legnagyobb orosz kőolaj-előállító cég 75 százaléka az államé, de további 15 százalékot piacra dobnak a következő három évben. Az orosz kőolaj ötödét felszínre hozó vállalat 15 százalékos részvénycsomagja forog jelenleg a tőzsdén, a többi kincstári részvény.
FSK – 28 százalék
Az állami elektromostávvezeték-rendszert működtető cég 80 százalékban állami tulajdon, nyeresége az idén 60 százalékkal nőtt. Részvényeinek értéke 14 százalékkal emelkedett, így a cég összértéke jelenleg 14,4 milliárd dollár.
Ruszhidro – 9 százalék
A legnagyobb orosz vízerőműcég 60,4 százalékban állami tulajdonú. Júliusban 9,2 millió rubelért már eladtak részvényeket, hogy kifizethessék az egyik gátszakadás okozta károkat. A cég értéke 14,8 milliárd dollár.
AIZhK – 49 százalék
Az állami jelzálogintézet a lakossági ingatlanhitelek ügynöksége.
Rosselkhozbank – 49 százalék
A mezőgazdasági bank Oroszország öt legnagyobb bankja közé tartozik, és óriási állami támogatást kapott a pénzügyi válság során. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.