BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Tartóssá váló különadók?

A kormány még 2013-tól is évi kétszázmilliárd forintos bevétellel számol a frissen bevezetett terhekből

kételyek. Tartósnak ígérkeznek az eredetileg átmenetiként beharangozott külön- és válságadók a költségvetéshez tegnap benyújtott friss melléklet, az úgynevezett fejezeti indokolások szerint. Kisebb, a 2011-es előirányzat nagyjából felének megfelelő mértékkel ugyan, de mind a bankadó, mind a távközlési, energiaipari és kereskedelmi cégeket terhelő válságadók szerepelnek a 2013-as és 2014-es költségvetési bevételi tételek között is.

Az „érdekességre” elsőként Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke hívta fel a figyelmet tegnap a köztévé reggeli adásában, nem sokkal később pedig az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának ülésén is szóvá tette a különadók meglepetésszerű továbbélését. Az ülésről nagyjából Kopits felszólalásának lezárultával távozott Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, hogy újságíróknak bejelentse: maguk a válságadók 2012 végén valóban megszűnnek, a kormány azonban új szabályozás megalkotását tervezi, amelynek keretében az ágazatok fokozottabb teherviselése megmarad, ám a 2010 és 2012 közötti időszakban esedékes mérték nagyjából felére csökken befizetési kötelezettségük. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a válságadók azoknak az ágazatoknak a közteherviselésbe való bevonására szolgálnak, amelyek az utóbbi időben nem kaptak lehetőséget arra, hogy arányos módon vegyenek részt a közteherviselésben.

Hogy az érintettek mennyire örülnek e „lehetőségnek”, igencsak kérdéses. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a különadók megmaradásával borítékolható az áremelkedés, a bankszövetség pedig egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfő és a nemzetgazdasági miniszter ígéretet tettek a különteher 2012 végével történő kivezetésére. Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kormány inkább bevételi oldali intézkedésekkel operál a következő években, miközben a büdzsé strukturális egyenlege nem javul.

Kopits György tegnapi beszédében szintén úgy vélekedett: az ágazati különadók fennmaradása a beruházások bővülését, a bankadó pedig az általános gazdasági növekedést fékezheti. A Költségvetési Tanács azonban további érdekességeket is talált. Például az szja-bevételekben 2011-hez képest 2012-ben egy több mint százmilliárd forintos megugrás mutatkozik, holott a szuperbruttó adóalap-növelő szorzó a T. Ház előtt lévő adócsomag szerint éppen 2012-ben csökken a jelenlegi 27 százalékról 13,5-re.

Miközben a KT szerint a jövő évi egyenleg akár fél százalékkal is kedvezőbb lehet a 2,9 százalékos eredményszemléletű várakozásnál, középtávon már komoly nehézségekbe ütközik az egyenlegcél megőrzése. A 3 százalék alatti hiány ugyanis csak olyan egyszeri tételekkel szavatolható, mint a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők által visszahozott 529 milliárd forintnyi vagyon 2011-ben, ám a következő években hasonló mankóra aligha számíthat a büdzsé. Ennek ellenére a nyugdíj-biztosítási alap a kormány kitekintése szerint 2014-ig megőrzi egyensúlyát, kérdés, ilyen több százmilliárdos bevételi tételek nélkül miből – furcsállotta Kopits. Hozzátette: az 529 milliárdon felüli részt a kabinet az államadósság csökkentésére fordítaná, ez vissza is köszön az előrejelzésben, az azonban nem lehetséges, hogy a pénztári vagyonból egyszerre finanszírozzanak folyó kiadásokat és mérsékeljék az államadósságot is. A pénztári vagyon visszatérésének mértékét és ütemét az ugyanezen a bizottsági ülésen felszólaló Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke is aggályosnak nevezte. KR

Négy voks

Megtörtént, amire még a legvérmesebb ellenzéki szimpatizánsok sem számítottak. A tegnap délelőtti parlamenti szavazáson egy szavazat hiányzott a szükséges kétharmados többséghez az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő Lázár-féle alkotmánymódosításhoz.

A szavazás után összehívott rendkívüli házbizottsági ülésen a parlamenti technikusok bizonyították: bár a jelenléti szavazásnál még minden képviselő szavazógépe működött, a módosításról szavazás során négy képviselő gépe meghibásodott. A kétharmad úgy lett meg, hogy beszámították a négy elkallódott szavazatot, így 261 igennel módosították az alkotmányt. Vagyis a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma alapjogokat sért.

„Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság megszűnik Alkotmánybíróság lenni, ezen a lejtőn nehéz megállni” – szögezte le Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az alkotmányozásról szóló beszélgetésen.



A szavazás után összehívott rendkívüli házbizottsági ülésen a parlamenti technikusok bizonyították: bár a jelenléti szavazásnál még minden képviselő szavazógépe működött, a módosításról szavazás során négy képviselő gépe meghibásodott. A kétharmad úgy lett meg, hogy beszámították a négy elkallódott szavazatot, így 261 igennel módosították az alkotmányt. Vagyis a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisítheti meg, ha azok tartalma alapjogokat sért.

„Ez az az út, amelyen az Alkotmánybíróság megszűnik Alkotmánybíróság lenni, ezen a lejtőn nehéz megállni” – szögezte le Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az alkotmányozásról szóló beszélgetésen. Orbán: Sokat tett Magyarország Most egyszerre kell költségvetési fegyelmet gyakorolni és gazdasági növekedést elérni, munkahelyeket teremteni – ezt nevezte a gazdaságpolitika legégetőbb kérdésének Orbán Viktor miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine

Zeitungnak adott, tegnap megjelent interjújában. Hozzátette: a kormány a jövőben a termelés felpörgetésére kívánja helyezni a hangsúlyt, ezért szoros együttműködésre készül a német nagyvállalatokkal is.

Orbán Viktor szerint a külföldnek kalapot kellene emelnie Magyarország előtt, mert két egymást követő kormány többet tett, mint amire bármely európai ország vállalkozott.

-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek