BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

The Economist: tekintélyelvűek a magyar kormány lépései

A magyar kormány igencsak ellentmondásos, csak úgy, mint a szavazók – kezdi a hazai politikai helyzet ismertetését a The Economist. A hetilap által megkérdezett hazai szakértők szerint a kormány lépései aggályosak, és a külföldi befektetők büntetése pedig költséges lesz. A cikk szerzője szerint a kormány lépései igencsak tekintélyelvűek.

A The Economist cikkének szerzője rávilágít arra, hogy a kormány kétharmados többségével felhatalmazva érzi magát arra, hogy gyakorlatilag az tegyen, amit szeretne: visszamenőlegesen 98 százalékos adóval sújtja a végkielégítéseket, s mivel az alkotmánybíróságnál ez a törvény nem ment át, azonnal a taláros testület jogkörének szűkítéséről terjesztett be a Fidesz, amelyet hamar a Parlament is elfogadott.

A The Economist egy friss tanulmányra hivatkozva azt írja, hogy a kormány hivatalba lépésének első pár hónapjában hat alkalommal módosította az alkotmányt, mi több az 56 törvénymódosítási indítványból 45-öt nem a kormány, hanem egyéni képviselők nyújtottak be. Így gyakorlatilag kikerülték azt a lehetőséget, hogy a törvényhozás tüzetesen átvizsgálja a benyújtott dokumentumokat.

A kormány tekintélyelvű fellépése már júliusban érzékelhető volt, amikor kormányrendeletben hozták nyilvánosságra, hogy jól látható helyen ki kell helyezni a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot – „Legyen béke, szabadság és egyetértés” - az államigazgatási szervek épületeiben. Majd később folytatódott azzal, hogy a közmédiát felügyelő szervezet élére kizárólag a Fidesz köreiből válogatott képviselőket a kormány – írja a lap.

A The Economist idézi Nagy Anna, kormányszóvivőt, hogy a választók felhatalmazták a Fideszt a drasztikus változtatások meghozatalára. Szabados Krisztián, a Political Capital elemzője a lapnak úgy vélekedett, a kormány azért szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy keresztülvigye a távközlési, a kereskedelmi, az energia és a bank ágazatot érintő válságadókat, amelyek a tervek szerint évente 2,67 milliárd dollárral duzzasztják a költségvetést egészen 2014-ig.

Mindez az elemző szerint elegendő lesz arra, hogy a kormány fedezze az egységes - 16 százalékos - személyi jövedelemadó bevezetése miatt kieső bevételeket, s így 3 százalékon tartható az államháztartási deficit. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adó nagyon érzékenyen érinti a külföldi befektetőket, akik most bíróságon támadják a terhet. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő szakértője szerint a befektetők büntetése hosszú távon meglehetősen költséges lesz – írja a The Economist.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek