Átalakul az energiaellátó és telekommunikációs cégek különadó-kötelezettsége, valamint a távközlési cégek helyi iparűzésiadó-kötelezettségére vonatkozó szabályozás is egy gazdasági bizottsági módosító javaslat szerint. A Rogán Antal kézjegyét viselő zárószavazás előtti módosító a jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokról szóló javaslatot egészíti ki: mind a Rogán-féle módosítóról, mind a teljes törvénytervezetről tegnap lapzártánk után szavazott a T. Ház, ám elfogadásuk így is borítékolható.
A közel 40 oldalas bizottsági módosító egyik sarkalatos paszszusa 500 millió forintos adóalapig mentesíti a távközlési cégeket az ágazati különadó befizetése alól; eddig a mentesség csak százmillió forintos limitig élt. További változás, hogy az energiaellátó vállalatok körében is sávos lesz a különadó-terhelés: 5 milliárd forintos nettó árbevételig 0,3 százalék, az e feletti rész után pedig 1,05 százalék lesz a sarc mértéke. Mind a két változás előnyös a cégek számára, hiszen az adóterhelés – az adókulcsok progresszivitásából fakadóan – valamennyi érintett vállalkozásnál csökken, a legnagyobb „adómegtakarítás” azonban természetesen a kisebb árbevételű cégeknél mutatkozik. Mindezeket a rendelkezéseket már a 2010-es adóév tekintetében is figyelembe lehet venni.
Egyes telekommunikációs cégek számára az is jó hír, hogy a módosító javaslat a helyi iparűzési adóval kapcsolatos szabályokat is átírja. Az ősszel elfogadott adócsomag valamennyi távközlési vállalat esetében az ügyfelek számlázási címe szerinti hipamegosztási kötelezettséget ír elő. Ezzel szemben a mostani módosítás leszögezi, hogy ez a megosztási szabály a mobiltelekommunikációs szolgáltatókra nem lép jövőre hatályba. Vagyis csak a vezetékes telefon- és világhálós szolgáltatást nyújtók lesznek kénytelenek átalakítani hipabevallási és -fizetési rendszerüket. Rájuk anynyiban van tekintettel a Rogán-féle módosítás, hogy ezeket a telekom cégeket nem lehet jövőre megbírságolni akkor sem, ha a helyi önkormányzatoknál hipabejelentkezési kötelezettségüknek a 45 napos határidőn belül nem tesznek eleget. Maga a törvénymódosítás indoklása is elismeri, hogy e cégeknek rengeteg településen kell jelezni adófizetési szándékukat, ez nagyon munka- és időigényes folyamat lesz.
Kevésbé előnyös oldalát mutatja a zárószavazás előtti módosító javaslat, ha a Költségvetési Tanáccsal kapcsolatos passzusokat figyeljük. Ismeretes: több javaslat a KT teljes átalakítását tűzte ki célul, szélnek eresztik a tanács 40 fős stábját is. Mivel ekkora elbocsátás csoportos létszámleépítésnek minősül, azt 30 nappal korábban be kellett volna jelenteni. És mivel a kormány már december 31-ével fel akarja számolni a KT-t jelenlegi formájában, a tervezet kifejezetten erre az esetre hatályon kívül helyezi a munka törvénykönyvének valamennyi vonatkozó rendelkezését. Az „új” passzus szerint ennek a tájékoztatásnak három nappal a törvény hatálybalépése után – vagyis a hét végén, a jövő hét elején – kell eleget tenni.
A tegnapi módosító csomag azt is világossá teszi, hogy a törvény hatálybalépésével megszűnik az elnök mellett tevékenykedő két KT-tag megbízatása. Emellett azonban a jövőben a költségvetés tervezetét még az országgyűlési benyújtás előtt meg kell küldeni az immár valóban csak három tagból álló, apparátus nélkül működő KT-nak, és alapvető hiányosságok esetén a testület jogosult lesz a tervezet ismételt véleményezésére is, ez a kormányt is újabb tárgyalásra kényszeríti a dokumentumról.
További módosítások
a 2010. október 31-én külföldi pénzintézeti bankszámlán lévő betét 16 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése mellett utalható haza, valamint amennyiben egy hazai cég tulajdonosa egy offshore vállalkozás, akkor a hazai magánszemély büntetőjogi következmények nélkül vásárolhatja ki az általa ellenőrzött offshore vállalkozást, megszerezvén így a hazai cég közvetlen tulajdonjogátjövőre a költségvetési tartalék 40 százalékánál többet is el lehet költeni az első fél évben akkor, ha ehhez a T. Ház megadja többségi támogatását
Forrás: VG-gyűjtés
ha egy önkormányzat éven túli hitel felvételére vagy kötvénykibocsátásra készül, köteles előzetes könyvvizsgálatot tartani, annak eredményét publikálni és a hitelnyújtónak bemutatni
jövőre a költségvetési tartalék 40 százalékánál többet is el lehet költeni az első fél évben akkor, ha ehhez a T. Ház megadja többségi támogatását
Forrás: VG-gyűjtés -->
