Ezt Vlagyimir Putyin miniszterelnök közölte Zürichben. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy a stadionok megépítése és a hozzájuk tartozó infrastruktúra egybekapcsolása mintegy 300 milliárd rubelbe, azaz megközelítőleg 2 ezer milliárd forintba kerül majd.
Ez az összeg teljes mértékben egybevethető azzal az összeggel, amelyet a Dél-Afrikai Köztársaság költött a 2010-es Labdarugó Világbajnokság előkészítésére - mondta Putyin az Itar-TASZSZ jelentése szerint. Jelezte, hogy a moszkvai Luzsnyiki stadiont Moszkva városának pénzéből korszerűsítik, a Spartak stadiont a LUKoil építi meg, a VTB bank pedig még egy stadiont épít meg Moszkvában, a Dinamót.
A világbajnokság szakértők szerint alapvetően öt területen érezteti gazdasági hatását: magas színvonalú létesítményekkel gazdagodik a rendező ország, jelentősen fejlődik a kiegészítő infrastruktúra, megnő a közvetlen fogyasztás, új munkahelyek létesülnek, jelentős nemzetközi és belső PR-hatás érvényesül.
Ennek fényében nem meglepő, hogy a rendező országok az elmúlt világbajnokság alkalmával az esemény évében és az azt követőben is rendre növelték GDP-jüket – annak mértéke az adott ország gazdaságának súlyától függ –, sőt, a győztes ország is profitált gazdaságilag a dicsőségből. A növekedés és annak üteme természetesen függ a globális gazdasági környezet aktuális helyzetétől.
A növekedés és annak üteme természetesen függ a globális gazdasági környezet aktuális helyzetétől. Szerencsés esetben – ahogy a német rendezők várhatták a 2006-os eseményt – becslések szerint akár 10 milliárd euró pluszbevételt is generálhat az országoknak. Az esetleges reklámbevételeket most még megbecsülni nem lehet, de az éves reklámköltések tetemes része minden bizonnyal a vb nyári hónapjára összpontosul globális és hazai szinten egyaránt
