Változatlan minimálbér

Jövőre 78 ezer forint lesz a minimálbér, 94 ezer forint a garantált bérminimum, és a felek megegyezése szerint 4-6 százalékos béremelési ajánlást tartanának kívánatosnak a gazdaságban – ez a megegyezés született tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén. A számokban gyorsan megállapodtak, ám ezután vita alakult ki a szövegezésről, és egy ponton úgy látszott, bár a lényeg már elfogadott, mégsem lesz konszenzus a bérekről.

Már a múlt pénteki OÉT-ülés nyomán körvonalazódtak azok a számok, amelyeket mind a munkáltatói, mind a munkavállalói, mind pedig a kormány elfogadhatónak talált. A kormány a minimálbér-emelést illetően 5, a garantált bérminimum esetében 3,5 százalékos fejlesztést tartott elképzelhetőnek, a munkavállalói oldal és a munkáltatók már az előző ülésen is nagyjából ebben a sávban tették meg egymáshoz egyre közeledő ajánlataikat. Bár akkor megegyezés nem született, várható volt, hogy a következő fordulóban ez megtörténik. Tegnap a munkáltatói oldal közölte elsőként a végül elfogadott számokat, a szakszervezetek pedig szünetet kértek, és rövid megbeszélés után elfogadták azt. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke ugyanakkor hozzátette: a megállapodásra rábólint ugyan a munkavállalói oldal, de rámutat arra: mindez a minimálbér esetén mindössze 154 forintos havi nettó keresetnövekedést eredményez jövőre.

Pataky nem titkolta el, hogy a munkavállalók magasabb számokkal jöttek, de belátták, hogy az említett összegek felett nincs esély a megegyezésre. A szakszervezetek ugyanakkor követelték, hogy a megállapodást záradékkal lássák el, amelybe két mondatot írtak volna. Az első mondat úgy szólt, hogy a munkavállalók az adó- és járulékszabályok negatív változása miatt fenntartják a „reálpozíció megtartásának az igényét”. A második mondatban pedig kifejtették, hogy mindezt irányadónak tartják a közszférában is. Ezeket a szakszervezetek azzal indokolták, hogy a mostani megállapodás három eleme a korábbiakkal ellentétben a legtöbb dolgozónál nem képes reálbér-növekedést elérni, a legtöbb esetben csak arra szolgál, hogy kompenzálja az adórendszeri változások rossz következményeit. A munkavállalók azt is belefoglalták volna a záradékba, hogy a béremelési ajánlásnál az alacsonyabb keresetűeknél tartanák kívánatosnak a nagyobb mértékű emelést.

A záradékról meglehetősen hosszas vita alakult ki. A munkáltatói oldal a reálpozíció igényét elfogadta, a közalkalmazottakkal kapcsolatos kitételt nem, mondván, hogy a közszféráról az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) dönt. A munkaadók teljesen kizárták azt, hogy a béremelési ajánláshoz bármit fűzzenek, mondván, egy „végrehajtási rendelet” megalkotásában nem lesznek partnerek. Ezt a kormány is így gondolta, és bár Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár nem értett egyet azzal, hogy az adószabályok negatív hatással járnának, de a megegyezés érdekében elfogadta azt. Ezen a ponton megrekedt a vita, és kérdésessé vált, hogy megszületik a megállapodás. Nehezen megtalált kompromisszumként csak a kiegészített első mondat maradt, így a munkavállalók valamennyi dolgozóra fenntartják a „reálpozíció megtartásának az igényét”.

Az viszont kisebbfajta csoda, hogy a munkáltatók belementek a 4-6 százalékos béremelési ajánlatba. A szombati tüntetés nem vált okafogyottá – szögezte le Borsik.

Az viszont kisebbfajta csoda, hogy a munkáltatók belementek a 4-6 százalékos béremelési ajánlatba. A szombati tüntetés nem vált okafogyottá – szögezte le Borsik. -->