ÁFA és szja-emelés, nyugdíjreform - Lefaragná a költségvetési hiányt a cseh kormány

A jövő hónapban mutatja be adóreformterveit a cseh pénzügyminisztérium. A tárca szóvivője szerint a változások célja a rendszer egyszerűsítése és a különbőző kivételek körének a szűkítése lesz. Cáfolta azonban a Mladá Fronta Dnes című lapban tegnap megjelent értesülést, amely szerint a kormány a nagyobb jövedelműek esetében adóemelést tervez.

Az újság a Bloomberg szerint egy pénzügyminisztériumi dokumentumra hivatkozva azt írta, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 15-ről 19 százalékra emelkedhet, miközben változna az adóalap is; ez a legtöbb kereső esetében nem módosítana az adóterhen, ám a havi 148 ezer koronánál (7800 dollár) magasabb fizetésből élők számára a jelenleginél nagyobb elvonást eredményezne.

Petr Necas miniszterelnök Polgári Demokratikus Pártja és Miroslav Kalousek pénzügyminiszter TOP09 nevű formációja a tavaly májusi választást megelőző kampányban egyaránt azt ígérte, hogy nem emeli meg a közvetlen adókat. Necas azonban nemrég kilátásba helyezte az áfa megemelését, amelyre szerinte a nyugdíjreform finanszírozása miatt lehet szükség. A tervezett nyugdíjreform keretében a kormány a magánmegtakarításokat szeretné ösztönözni, és a Standard & Poor’s máris jelezte, hogy egy ilyen irányú átalakítás az ország adósságbesorolának a javítását eredményezheti. Nyugdíjügyben a kormányfő szerint két hónapon belül születhet meg a koalíciós megállapodás.

Prága mindeközben jelentős költségvetési szigorításokra készül az idén: a tavalyi 5,3-ről a GDP 4,6 százalékára mérsékelné a hiányt. Ez mintegy 35 milliárd korona (1,8 milliárd dollár) értékben tesz szükségessé egyenlegjavító intézkedéseket; az adókkal kapcsolatos választási ígéret nyomán ez főként a kiadások lefaragását jelenti. A legnagyobb tételt, 21 milliárd koronát a közszféra béreinek 10 százalékos megkurtításától várja a kormány, ez elemzők szerint a gazdasági növekedés érezhető lassulását hozhatja. A magánszférában várt foglalkoztatásbővülésnek a fogyasztást erősítő hatását ugyanis ez az intézkedés teljes mértékben ellensúlyozhatja; egyes becslések szerint a GDP növekedésének üteme ezért a tavalyi 2,3-ről az idén 2 százalékra lassulhat.

A Prague Post által megszólaltatott cseh közgazdászok ennek ellenére úgy vélik, hogy a hosszú távú kilátások javítása érdekében vállalni kell a rövid távon jelentkező kedvezőtlen hatásokat. Arra is emlékeztetnek, hogy Csehországnak legalább lehetősége van három-négy évre tervezni a megszorításokat, szemben például Ír- vagy Görögországgal.
Az év elején életbe lépett szigorítások sorában csökkennek a munkanélküliek és a rokkantnyugdíjasok járandóságai. A jelenleginél sokkal alacsonyabb munkanélküli-segélyre lesznek például jogosultak azok, akik önszántukból szüntetik meg munkaviszonyukat. Szűkül annak a lehetősége is, hogy valaki egy ideiglenes munka elvállalása mellett megtarthassa a munkanélküli-segélyt.