Egyre inkább úgy tűnik, a 250 milliárd forintos zárolás a korábban beharangozott reformcsomag részét képezi, korántsem biztos ugyanis, hogy az idén sikerül annyit lefaragni a kiadásokból, amennyi a magán-nyugdíjpénztári bevételek nélkül is pályán tudná tartani a deficitet.
Ma tárgyal először az Országgyűlés arról a törvénymódosításról, amely a 250 milliárd forintos zárolás kapcsán a közvetlenül nem a kormány irányítása alá tartozó szerveknél, hatóságoknál is megtakarításokat ír elő, és arra is számítani lehet, hogy ma végleges formát ölt a hetek óta formálódó reformcsomag. A kettő között pedig szorosabb a kapcsolat, mint korábban hinni lehetett: egyre többen vélik úgy, hogy a 250 milliárd forintos zárolással jöhet össze a korábban 700-750 milliárd forintosnak beharangozott reformcsomag.
Így tehát a tényleges szerkezeti átalakítások szaldója mintegy 500 milliárd forint lehet, ami még így is komoly kihívás. Hogy ezen belül pontosan mekkora arányban szerepelnek bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépések, a napokban derülhet ki, egyre valószínűbb azonban, hogy a kormány kénytelen lesz az előbbi csoportba tartozó eszközöket is bevetni. Szóba jöhet itt a zöldadók növelése, egy egészségügyi hozzájárulási minimum rögzítése, valamint az úgynevezett hamburgeradó (vagyis az egészségre káros cikkekre kivetendő különadó, bármi is legyen e termékek köre). A kiadási oldalon biztosabbnak tűnnek a „jelöltek”, ám az korántsem borítékolható, hogy a különböző ellátások, juttatások kurtításából és a közösségi közlekedés átalakításából akár hosszú távon is összejöhet a szükséges évi 250-300 milliárd forint – feltételezve, hogy a bevételnövelés 200-250 milliárdot hoz a büdzsének.
A 250 milliárd forintos zárolásra ahhoz is szükség van, hogy kikerülhessünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól. A magánnyugdíjpénztárak kvázi bekebelezésével az államháztartás egyenlege az idén akár 4-5 százalékos többletet is mutathat, hiszen ezt az uniós eredményszemléletű statisztika is figyelembe veszi, de az EU a strukturális egyenleget is vizsgálja. Azt, hogy az egyszeri tételek nélkül is csökkenő pályát fut-e be a deficit – mondta lapunknak Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. alelnöke. A 250 milliárdos zárolással hazánk képes lehet 3 százalék alatti strukturális deficitet produkálni, de e nélkül biztosan a maastrichti limit felett alakulna a hiány. Arra is van esély, hogy a bejelentendő kiadáscsökkentések már az idén képesek lesznek annyival javítani az egyenleget, hogy a zárolások egy részét az év végén feloldhassák.
Ha a rokkantak dolgoznának
Magyarországon rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a támogatási rendszer csak a kivételezett helyzetben lévő szervezetek számára kedvező – állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tanulmánya. A Megújulás 2011 sorozat újabb elemzéséből kiderül: ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer embernek csak a fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi 3,7 millió foglalkoztatott, a magyar közel 10 százalékkal nőhetne.
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 729 ezerhez közelít a rokkantsági ellátásban részesülők száma, durván fele-fele arányban oszlanak meg a korhatár alatti és a korbetöltött járadékosok. Magyarország GDP-jének 2,1 százalékát költi ilyen ellátásokra, míg a hasonló egészségügyi és demográfiai helyzetben lévő Szlovákia 1,6, Litvánia 1,4 százalékot. Árulkodó adat az is, hogy míg az EU-ban sok helyen 40 százalékhoz közelít a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, hazánk csak 12-15 százalékos arányt képes felmutatni.
