Magyar gazdaság

AZ SZJA 80 százalékát az ország 3 százaléka fizeti meg

Az egykulcsos személyi jövedelemadó a volt szovjet utódállamokban és a kelet-közép-európai régió országaiban divat manapság. Hogy a rendszer bevezetése pozitív lesz-e, nehezen megítélhető, mivel az sosem külső hatásoktól mentes gazdasági környezetben történik.

Sok vitát váltott ki az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es magyarországi bevezetése. Mára már politikai értelemben is világossá vált, hogy nem mindenki járt jól az egykulcsos bevezetésével, az pedig már korábban is ismert tény volt, hogy az elkövetkező években a költségvetésnek komoly bevételkiesést okoz az új rendszer - mondta Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary adó és üzleti tanácsadó társaság elnök-vezérigazgatója.

Az idei évtől élő egykulcsos szja-rendszer rövidtávon nem fog érzékelhetően hozzájárulni a fogyasztás növekedéséhez, vélhetően csak közép-, illetőleg hosszú távon fogja a pozitív hatását érzékeltetni. A szakember szerint ezt valószínűsíti, hogy ma Magyarországon az adóbevallást benyújtók mindössze 6,5 százalékától származik az szja-bevétel több mint 80 százaléka, vagyis az a réteg, amely az egy kulcs révén jelentős jövedelemtöbbletben részesül, nagyon szűk.

Az adatokat látva könnyen belátható, hogy a korábbi progresszív rendszert (kvázi egykulcsos rendszer, hiszen 15 millió forint éves jövedelemhatárig 17 százalék volt az adóteher) - különös tekintettel a következő években kieső adóbevételekre - érdemes lett volna még egy ideig a költségvetési bevételek biztosítása szempontjából fenntartani. Végső soron talán érdemesebb lett volna az egykulcsos adórendszer bevezetését megelőznie a sokak által javasolt járulékcsökkentésnek, amelynek az igénye továbbra is elvárt a gazdaság szereplői részéről.

További részletek a Világgazdaság Pénz Szava című blogjában.

adóteher egykulcsos adózás szja
Kapcsolódó cikkek