A pénzügyminiszterek egyebek között olyan, mindegyikük számára elfogadható mutatókat kerestek, amelyek irányadók lehetnek az egyes országok gazdaságpolitikájának alakításában, és segíthetnek megakadályozni a globális egyensúlytalanságok által okozott károkat. A globális egyensúlytalanságok mérésénél használható négy-öt mutatót illetően Kínával alakult ki a legnagyobb vita, de végül megszületett a kompromisszum.
A valamennyi ország által elfogadott mutatók között szerepelnek az egy-egy országnak a belső egyensúlytalanságait mérő indikátorok (deficit- és eladósodás-, valamint magánmegtakarítás-mérők), valamint a külső egyensúlytalanságokat jelző adatok (folyó fizetési mérleg, pénzügyi és monetáris politika) - jelezte a francia elnökség.
Az indikátorok elfogadott listájára nem került fel végül a devizatartalék összege, amelyet a feltörekvő országok csoportja vitatott leginkább. Kína egyértelműen ellenezte annak figyelembe vételét, miután az ázsiai ország 2700 milliárd dollár devizatartalékot halmozott fel, de Brazília és Oroszország sem fogadta el ezt a javaslatot.
"Nem volt könnyű" - ismerte el sajtótájékoztatóján a soros elnök Franciaország gazdasági minisztere. Christine Lagarde szerint "őszinte, időnként feszült, de gyümölcsöző" volt a "végső kompromisszumhoz" vezető tárgyalásfolyamat.
Lagarde elismerte, hogy a résztvevő országok között a mutatókról alakult ki a legélesebb és leghosszabb vita a kétnapos tanácskozáson.
A pénzügyminiszterek témája volt a nemzetközi monetáris rendszer megreformálása is, de ebben a kérdésben nem születtek döntések. A francia vendéglátó ugyanakkor üdvözölte, hogy minden napirendre tűzött téma, így például a tőkeáramlásra vonatkozó etikai kódex is szóba került a tanácskozáson.
"Valamennyi kérdésről nagyon együttműködő hangulatban tudtunk beszélni. (...) Abban mindenki egyetértett, hogy a monetáris rendszert nem lehet egy nap alatt újraalapítani, de még egy év alatt sem" - tette hozzá Lagarde.
Elemzők szerint az a tény, hogy nehezen jött létre a kétnapos tanácskozás utolsó pillanatában a kompromisszum egy valójában technikai kérdésről, jól mutatja azokat az akadályokat, amelyek a G20-ak francia elnökségének a nemzetközi monetáris rendszer modernizálását érintő ambiciózus reformtervei előtt állnak.
A jobb szabályozás és nagyobb együttműködés érdekében egyebek mellett - a novemberi cannes-i csúcstalálkozóig - a nemzetközi monetáris rendszer megreformálása, a nyersanyagárak volatilitása elleni küzdelem, a foglalkoztatás támogatása, a globalizáció szociális dimenziójának megerősítése, a korrupció elleni harc, valamint a fejlődő országok támogatása érdekében a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szerepel a francia prioritások listáján.
A következő, áprilisban Washingtonban esedékes G20-as csúcstalálkozón a francia elnökség szeretné meghatározni az egyensúlytalanság-mérő mutatók számszerű határait, amit viszont Kína mellett például Németország sem támogat egyelőre.
Trichet: Nem változik a pénzügypolitika
A Húszak (G20) pénteki megállapodása a belső gazdasági egyensúlytalanságok kölcsönös figyeléséről "nem fogja aláaknázni a központi bankok függetlenségét" az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet szerint.A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóin Trichet szombaton és vasárnap leszögezte, hogy a központi bankok függetlensége "kőbe vésett adottság", és határozottan eloszlatott bármiféle olyan elképzelést, hogy a kölcsönös nyomásgyakorlás akármelyik G20-országot pénzügypolitikája megváltoztatására késztethetné.
A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóin Trichet szombaton és vasárnap leszögezte, hogy a központi bankok függetlensége "kőbe vésett adottság", és határozottan eloszlatott bármiféle olyan elképzelést, hogy a kölcsönös nyomásgyakorlás akármelyik G20-országot pénzügypolitikája megváltoztatására késztethetné. -->
