Magyar gazdaság

G20: Összevesztek a mérési eszközökön a világ vezetői

Veszélybe került pénteken a világ legfontosabb gazdaságait tömörítő szervezet, a G20-csoport soros francia elnöksége által javasolt megállapodás a globális egyensúlytalanságok mérésénél használható mutatókat illetően, miután a feltörekvő országok néhány emblematikus mutatóval nem értettek egyet a pénzügyminiszterek párizsi tanácskozásának nyitónapján. A németek azonban optimisták.

Franciaország ambiciózus tervekkel vágott neki a 2011. évi G20-elnökségnek. A jobb szabályozás és nagyobb együttműködés érdekében egyebek mellett - a novemberi cannes-i csúcstalálkozóig - a nemzetközi monetáris rendszer megreformálása, a nyersanyagárak volatilitása elleni küzdelem, a foglalkoztatás támogatása, a globalizáció szociális dimenziójának megerősítése, a korrupció elleni harc, valamint a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó szerepel a francia prioritások listáján.

A pénzügyminiszterek kétnapos párizsi találkozóján az Elysée-palotában elmondott megnyitó beszédében Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta, hogy a G20-országok egy része vezesse be a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adót a fejlődő országok támogatásának finanszírozására, amíg mások még gondolkodnak ezen.

"Nem lenne lehetséges az, hogy amíg egyesek előrelépnek (a kérdésben), a többiek még gondolkodnak?" - vetette fel a soros elnöki tisztet betöltő ország államfője, miután az adóra vonatkozó elképzelést csak Németország támogatja egyértelműen, az Egyesült Államok viszont ellenzi. A francia elnök "ésszerűnek" nevezte, hogy azok, akik a gazdasági válsághoz nagyban hozzájárultak, valamennyire támogassák azon szegényebb országok fejlődését is, amelyek a legtöbbet szenvedtek a válságban.

A tanácskozáson a pénzügyminiszterek egyebek között olyan, mindegyikük számára elfogadható mutatókat keresnek, amelyek irányadóak lehetnek az egyes országok gazdaságpolitikájának alakításában, és segíthetnek megakadályozni a globális egyensúlytalanságok okozta károkat. A globális egyensúlytalanságok mérésénél használható négy-öt mutatókat illetően azonban a résztvevő országoknak egyelőre nem sikerült megállapodniuk.  

A feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) csoportja nevében Guido Mantega brazil pénzügyminiszter is elutasította, hogy a folyó fizetési mérleg és devizatartalék összege az indikátorok között szerepeljen, ahogy az a francia javaslatban megfogalmazódott. Kanada korábban úgy nyilatkozott, hogy két mutatóban már sikerült megegyezni, és további mutatókról is folyik az egyeztetés.

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble mindennek ellenére jó esélyt lát a megegyezésre - írja a Reuters. Szerinte a mai napon megszületik a megegyezés. A fő ellenző valójában Kína, az ázsiai ország ugyanis nem hajlandó a fentieket használni a globális egyensúlytalanság mérőszámaiként használni, helyettük a kereskedelmi mérleget javasolja.

Dmitrij Pankin orosz pénzügyminiszter-helyettes viszont kijelentette, hogy nem tudja megmondani, sikerül-e a megállapodást tető alá hozni szombaton. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a világ legerősebb gazdaságai új válság közepén találják magukat, ha nem sikerül a világgazdaság veszélyes egyensúlytalanságaira gyógyírt találni.

Párizs mindenképpen szeretne kompromisszumot találni annak érdekében, hogy a G20-ak és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az év második felében ajánlásokat tehessen a túl nagy államháztartási hiánnyal küzdő országoknak. Párizs - az IMF és a Világbank, az Egyesült Államok és számos jegybank támogatásával - egy etikai kódex elfogadását is szeretné a tőkeáramlás jobb szabályozására. A brazil miniszter szerint azonban a feltörekvő országok ezt is ellenzik.

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter szerint pedig a banki szabályozás kérdésében mutatkoznak nagy nézetkülönbségek Európa és az Egyesült Államok között. Úgy vélte, hogy az európai bankrendszer sokkal koncentráltabb és GDP-arányosan sokkal nagyobb mint az amerikai. Ugyanakkor az európaiak sokkal kevésbé hagyják elbukni pénzügyi intézményeiket.

Geithner szerint a legnagyobb különbség az, hogy Európában nagyobb a hajlandóság és a lelkesedés, hogy bízzanak azokban a finanszírozási garanciákban, amelyeket az európai államok sokkal inkább készek megadni, mint az Egyesült Államok, így Európa hajlandó az Egyesült Államoknál alacsonyabb tőkemegfelelési követelményekkel működő bankrendszert fenntartani.

geithner mérési eszközök IMF Sarkozy globális egyensúlytalanságok G20 Világbank
Kapcsolódó cikkek