Az egész múlt évet ugyanez a tendencia jellemezte: néhány hónap kivételével rendre gyorsabban nőtt a kivitel, mint a behozatal. Főként az alacsony magyarországi fogyasztási és beruházási keresletre vezethető viszsza a folyamat, ennek eredményeként az éves külkereskedelmi mérleg is újabb csúcsot döntött. Az 5,55 milliárd eurós aktívum nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság külső finanszírozási igénye eltűnjön, azaz nettó adósságtörlesztővé váljon. 2010 folyamán 1,8 milliárd euróval javult a külkermérleg, ez még a legoptimistább elemzők várakozását is felülmúlta, igaz, a 2009-es aktívum ennél is jóval nagyobb növekedést jelentett, de akkor volt a recessziós mélypont is.
A részletes adatok még csak január–novemberről állnak rendelkezésre, de ebből is kiderült, hogy a nagy exportnövekedés hátterében az EU-n kívüli térségekkel folytatott állt, illetve az unión belül is elsősorban a velünk egy időben csatlakozott országok növelték a keresletüket. Míg azonban például az ázsiai gazdaságok egyelőre alig érezték meg a válságot, és emiatt importálnak hevesen, addig az európai feltörekvő országok az alacsony 2009-es bázis miatt tudtak látványos növekedést felmutatni. A külkereskedelem szerkezetében is hasonló hatás érvényesült: a leglátványosabb bővülést a 2009-es receszsziót leginkább megsínylő autóipar mutatta fel tavaly.
Az elemzők többsége a legutóbbi felmérések szerint mind az exportban, mind az importban lassulásra számít 2011-re. Az egyenleg javulása pedig csak minimális lehet már.
