Ismét Külgazdasági Kerekasztal

Egyetlen napirendi pontja van a ma ismét öszszeülő Külgazdasági Kerekasztalnak, a külgazdasági stratégia – tudta meg a Világgazdaság. Most készült el a stratégia első munkaanyaga, amely a 2011–15-ös évekre szól. Úgy tudjuk, részint az exportfejlesztéssel, részint a külföldi működő tőke ki-be áramlásával, részint pedig – új elemként – a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési együttműködési programmal foglalkozik.
„A stratégia annyiban alapvetően új, hogy nagyon konkrét célokat fogalmaz meg, és ehhez nagyon konkrét eszközrendszert rendel” – mondta el lapunknak Botos Balázs. A Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági helyettes államtitkára példaként említette: nemcsak az szerepel benne, hogy nemzetközivé kell tenni a hazai kis- és középvállalati szektort, hanem az is, hogy milyen arányban és milyen eszközökkel. A relációkat tekintve a dokumentum nem találja fel a spanyolviaszt, a hangsúlyok azonban változtak a korábbi stratégiához képest. Eddig a nyugati, európai uniós viszonylatokat emelték ki, most – ezek fontosságát nem tagadva – olyan új régiókat, országokat neveznek meg prioritásként, mint a Kárpát-medence vagy a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína). Ugyanis – indokolta Botos – el kell szakadni az eddigi iránytól, mert bebizonyosodott: azon az úton, amelyen eddig haladtunk, nem lehet jelentősen felgyorsulni. Ezzel összefüggésben is tartalmaz új megközelítést a stratégia, abban például, hogy lefekteti az olyan kívánatos együttműködést, mint a rácsatlakozást Németország kínai kivitelére. Ez részint a beszállító-iparon keresztül érhető el, amely egyébként is kiemelt szerepet kap a stratégiában – mégpedig a befektetésösztönzés feltételrendszerén belül is. A program ugyanis lefekteti a befektetésösztönzés új feltételrendszerét is. S ahogy az már ismert – például Becsey Zsolt államtitkár lapunknak többször beszélt róla –, az egyedi kormánydöntéssel odaítélt támogatási (EKD) szerződésekben külön intézkednek majd a beszállítói háttérről.
A szakma régi követelése is – a jelek szerint – bekerült a munkaanyagba. A Magyar Külgazdasági Szövetség által régóta szorgalmazott kereskedőházi programmal is foglalkozik a dokumentum. Botos szerint ugyanis az állam mindenképpen beszáll a projektbe – akár Magyar Főnix néven fut majd, akár nem –, bár azt még nem döntötték el, hogy tulajdonosként vagy csak működtetőként. Készül viszont a megvalósíthatósági tanulmány, március végére kell befejezni a munkát, s a helyettes államtitkár reményei szerint legkésőbb ősz elején elkezdődhet a tényleges működés.

A munkaanyag a Bajnai-kormány idején el is készült, ám végül nem lépett hatályba. A választások után, tavaly ősszel az utódtárcánál – a szakmával egyetértésben – úgy döntöttek, folytatják az elsősorban a hazai exportőr kis- és középvállalatok érdekeit képviselni hivatott fórumon a munkát, mégpedig úgy, hogy állandó véleményezői és munkafórummá, mintegy szakmai háttérintézménnyé szándékozták tenni azt.

A munkaanyag a Bajnai-kormány idején el is készült, ám végül nem lépett hatályba. A választások után, tavaly ősszel az utódtárcánál – a szakmával egyetértésben – úgy döntöttek, folytatják az elsősorban a hazai exportőr kis- és középvállalatok érdekeit képviselni hivatott fórumon a munkát, mégpedig úgy, hogy állandó véleményezői és munkafórummá, mintegy szakmai háttérintézménnyé szándékozták tenni azt. -->