A Business Insider becslése szerint a Szuezi-csatornán évente a világ GDP-jének mintegy 8 százaléka "folyik keresztül", a csatornán naponta átlag 2,4 millió hordó olajat szállítanak át. Ehhez adódik még az a további 2,4 millió hordós plusz kapacitás, amelyet a kikötő képes fogadni olyan teherszállító hajóktól, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy áthaladjanak a csatornán.
Az átjárót üzemeltető cég vezetése minden fórumon igyekszik hangsúlyozni, hogy a béremelésért folytatott sztrájk nem érinti közvetlenül a csatorna működését és a hajóforgalom zavartalan. Ugyanakkor a lap leszögezi, hogy semmi nem garantálja, hogy a csatorna mindig nyitva maradjon, hiszen 1967 és 1975 között sem üzemelt.
A Business Insider megfogalmazása szerint Szuez fojtogató szorítást gyakorol a világ hajóforgalmára. Itt utaznak át a Közel-Kelet és Európa között szállító nehéztankerek. Irán olajat exportál Európába, miközben benzinigényének 40 százalékát a Szuezi-csatornán átszállított importból fedezi.
Ugyanakkor a csatorna esetleges lezárása geopolitikai szempontból sokkal súlyosabb helyzetet teremtene, mint amit pusztán a gazdasági veszteségek jelentenének. Az Egyesült Államok ugyanis többek között a Földközi-tengeren állomásoztatja erőit és a csatornát használja arra, hogy gyorsan mozgósítsa azokat, ha a Közel-Keleten erre szükség van. A lezárás tehát egyértelműen csapdába ejtené az amerikai erőket, amelyeknek így az elemzők szerint lépniük kell. Washington mindvégig támogatta az egyiptomi felkelést, és a jelentések szerint jelenleg is tárgyal Kairóban az átalakulásról, ugyanakkor eddig óvakodott attól, hogy nyíltan beavatkozzon az észak-afrikai konfliktusokba.
A globális gazdaság tekintetében Egyiptom nem jelentős szereplő. Ám az ország egy igen fontos közlekedési útvonalat, a Szuezi-csatornát tartja ellenőrzése alatt. És a pénzpiacok egyre idegesebbek. Ennek egyik jele az olajár alakulása.
A pénzpiacok igen feszültek az egyiptomi helyzetet tekintve, ezt mutatja az olajár mozgása. A múlt hét végén ugyan rövid időre leállt az emelkedés, de az árfolyam ismét felfelé indult a hét elején. A Brent hordónkénti ára 100 dollár felett áll, ezzel rekordot döntött a két olajtípus, a Brent és a WTI ára közötti különbség.
A fontos olajtermelő országok egymásra licitálva emelik éves olajár-prognózisokat. Kuvaitban a szakértők azt jósolják, az ár barrelenként 110 dollárra nőhet, ha az egyiptomi zűrzavar folytatódik. Venezuela szerint, ha lezárnák a Szuezi-csatornát, az olajár duplájára, 200 dollárra is emelkedhet.
Az energia- és más nyersanyagok árának emelkedése rendkívül fájdalmas lenne a világ feltörekvő gazdaságai részére – figyelmeztet a Deutsche Welle kommentárja. Ám egy ilyen fejlemény az olyan gazdasági hatalmakra is kihatna, mint Németország, mert exportra berendezkedett vállalatai – függetlenül méretüktől – egyre többet profitálnak azokból a szerződésekből, amelyekhez az olyan nagy, feltörekvő gazdaságoktól jutottak, mint Kína, Oroszország, India és Brazília.
Nincs ok pánikra, de nyugalomra sem – ezt a véleményt vallja a frankfurti értéktőzsdén dolgozó számos szakértő, ennek megfelelően a befektetők a korábbi trenddel ellentétben kivonják a pénzüket a fejlődő országokból.
