Mit tehet a kormány a rokkantnyugdíjasokkal?
Orbán Viktor évértékelő beszéde után immár egyértelműnek tűnik, hogy a kormányzat a szociális háló átalakításával kívánja növelni a foglalkoztatottságot, ám továbbra sem lehet tudni konkrétumokat. A miniszterelnök tegnapi szavai alapján egyre valószínűbb, hogy a február végére ígért reformcsomag egyik új eleme a rokkantnyugdíjrendszer átalakítása lesz, azok után, hogy a közfoglalkoztatás rendszere január elsejétől jelentősen megváltozott.
A rokkantnyugdíj rendszerével már az előző kormány is foglalkozott. A szocialisták által bevezetett rehabilitációs törvény még a „rokkantosítás” előtt hároméves rehabilitációs időt ír elő, így még nyílik esély a visszaútra, ha a beteg állapota javul. Nemrégiben megnövelték a rehabilitációs hozzájárulást is, amelyet a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Ennek hatására megnőtt a megváltozott munkaképességűek kereslete a munkaerőpiacon.
A rokkantnyugdíjazás hoszszabb távú átalakításában a Világgazdaságnak korábban nyilatkozó szakértők a képzés, átképzés fejlesztését, a jogosultságok szigorítását tartják célravezetőnek. Amit rövid távon, még az idén megtehetne a kormány annak érdekében, hogy a rokkantak egy részét visszavezesse a munka világába, az az, hogy stabilizálja azok a rehabilitációval foglalkozó nonprofit szervezetek, civil kezdeményezések finanszírozását, amelyek már ma is ezen fáradoznak – nyilatkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota.
A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: ezek a szervezetek mindössze félmilliárd forintból működnek, ebből évente 1-2 ezer megváltozott munkaképességű embernek segítenek visszailleszkedni a munkába. Az állami támogatásuk összege és feltételei évről évre változnak – első lépésként nem is több forrásra, hanem stabil és kiszámítható szerződési keretekre lenne szükség. A kapacitásaik jelentős bővítése is viszonylag kevés pluszforrás biztosításával megoldható, erre azonban 2-3 év mindenképpen szükséges, hiszen több rokkant munkavállaló rehabilitálásához nemcsak több pénz, hanem több szakember is kellene.
A rokkantnyugdíj-megállapítást megelőző rehabilitációs ellátás összegének felülvizsgálata is járható út – utalt vissza az intézet egy korábbi kutatásának eredményére Scharle Ágota. Jelenleg a hároméves rehabilitációs időszakra az öregségi nyugdíjjal öszszemérhető összeg jár havonta, ami jóval vonzóbb, mint a munkanélküli-ellátás szintje.
A közfoglalkoztatás januári átalakítása után ezen a téren nem várható változás. Az új rendszer célja szintén a foglalkoztatottság bővítése, elsősorban a versenyszférában történő elhelyezkedés. Ennek érdekében a közfoglalkoztatottat alkalmazó vállalkozó 8 hónapig a munkavállaló bruttó bérének és járulékainak 75 százalékát kapja támogatásként, ezért cserébe további négy hónapig köteles a dolgozót ugyanezért a bérért foglalkoztatni.
Az új közfoglalkoztatási törvény nem csak pozitív ösztönzőket tartalmaz: a korábbi rendelkezésre állási támogatást felváltotta a szigorúbb feltételekhez kötött bérpótló juttatás. A változatlanul 28 500 forintot kitevő összeget csak akkor kaphatja meg valaki 2012-től, ha az előző évből 30 napnyi munkát vagy legalább hathavi képzést tud felmutatni.
Nem valószínű a járulékcsökkentés
Nem várható, hogy a foglalkoztatás bővülését a kormány pozitív ösztönzőkkel támogatná. A járulékcsökkentésnek nincs realitása – mondta el lapunknak az egy hónapon belül várható reformcsomaggal kapcsolatban Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője. A nyugdíjjárulék ugyanis a jelenlegi szinten sem fedezi a nyugdíjkiadásokat, márpedig a kettő egyensúlyba hozását ígérte a kormány. Az egészségügyi alrendszerben pedig ugyanez a helyzet, ott is deficit van, hacsak nem vetne ki a kormány a nyugdíjra is tb-járulékot, de ilyen nem szerepel a tervek között.A munkahelyteremtéshez egyaránt kell a munkakeresletet és a -kínálatot is serkenteni. Ez utóbbira az Új Széchenyi-terven belül kiemeli Suppan, hogy EU-pénzeket akar a kormány átpumpálni közmunkába és a szakképzésbe is. A kulcskérdést abban látja, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképességét tudja-e majd javítani valamivel a kormány, mivel ezek piachoz segítése nélkül aligha teljesülhetnek a tervek. A fehérítés egy fokozatos folyamat, de lassan zajlik ahhoz, hogy látványos eredményeket szüljön – szögezte le a szakértő. Az ágazatok közül reálisnak tartja a mezőgazdaság és az építőipar foglalkoztatásának emelését, illetve a kedvezményes áfakulcs kiterjesztése jót tehetne a vendéglátóiparnak is, mint ahogyan azt a tavalyi német példa mutatja.
A munkahelyteremtéshez egyaránt kell a munkakeresletet és a -kínálatot is serkenteni. Ez utóbbira az Új Széchenyi-terven belül kiemeli Suppan, hogy EU-pénzeket akar a kormány átpumpálni közmunkába és a szakképzésbe is. A kulcskérdést abban látja, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképességét tudja-e majd javítani valamivel a kormány, mivel ezek piachoz segítése nélkül aligha teljesülhetnek a tervek. A fehérítés egy fokozatos folyamat, de lassan zajlik ahhoz, hogy látványos eredményeket szüljön – szögezte le a szakértő. Az ágazatok közül reálisnak tartja a mezőgazdaság és az építőipar foglalkoztatásának emelését, illetve a kedvezményes áfakulcs kiterjesztése jót tehetne a vendéglátóiparnak is, mint ahogyan azt a tavalyi német példa mutatja. -->
