Nyugtat a kormány: Sem tandíj, sem vizitdíj nem lesz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSem a tandíj, sem a vizitdíj bevezetését nem tervezi a hamarosan terítékre kerülő reformok között a kormány – nyugtatta meg a kedélyeket a háromnapos siófoki frakciótanácskozást lezáró tájékoztatón Lázár János, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője, aki azonban nem árult el konkrét részleteket a csomagról. Sőt, állítása szerint költségvetési kérdésekről nem is esett szó a Balaton-parti városban.
A vizitdíj bevezetése azért merülhetett fel, mert a kormány szándéka szerint mind a nyugdíj-, mind az egészségbiztosítási kasszát egyensúlyba kellene hozni. Jelenleg mindkettőben évi 500–600 milliárd forint közötti hiány mutatkozik, ez csak azért nem okoz működési gondokat, mert a nyugdíjalapot az idén a második pillérből az államhoz átáramló vagyon egy részéből, az egészségbiztosítási alapot pedig adóforintokból egészítik ki. Amennyiben ennek valóban véget akar vetni a kabinet, akkor vagy a járandóságokat és ellátásokat kell csökkenteni, vagy új bevételi forrásokat előteremteni. Mivel a járulékemelésnek biztosan nincs helye a kormány gazdaságpolitikájában, maradnak az olyan kreatív megoldások, mint a vizitdíj vagy a tételes eho minimum-járulékösszeg formájában történő visszahozása.
Egyes elemzők ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy a kormány egyszerűen ki akarja venni a nem szigorúan nyugdíj- és egészségbiztosítás jellegű kifizetéseket ezekből az alapokból. Így kerülhetnek ki egyebek mellett a korhatár alatti rokkantsági ellátások e kalapból. Ezzel azonban maga a finanszírozási dilemma nem oldódik meg, csupán áttevődik a központi költségvetés területére.
Lázár János pénteken beszélt arról is, hogy a kormánypárti képviselők „a védelem időszakának tekintik” a következő hat hónapot, vagyis igyekeznek megvédeni az embereket a közszolgáltatók és a bankok ár- és díjemelési törekvéseivel szemben. Ennek érdekében három monitoringbizottságot hív életre a Fidesz-frakció: az egyik az emberek jövedelememelkedését, a másik kettő pedig a közszolgáltató cégek politikáját, valamint a banki szolgáltatások díjnövekedését kíséri figyelemmel.
Miközben a háromnapos tanácskozáson éles ellentétek rajzolódtak ki az új alkotmányban rögzítendő alapvető értékek köréről, Harrach Péter, a kereszténydemokraták frakcióvezetője megerősítette: a Fidesz és a KDNP közösen készíti el az új alaptörvény tervezetének normaszövegét. Lázár mindezeket azzal egészítette ki, hogy április 18-án döntene az Országgyűlés az új alaptörvényről.
Újrakezdte a kormány a kötelező áramátvételi rendszer felülvizsgálatát
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel történt egyeztetés után a kormány péntektől újrakezdte a kötelező áramátvételi rendszer (KÁT) felülvizsgálatát, három héten belül eredmény várható. A cél a KÁT mielőbbi megszüntetése és a távhődíjak emelkedésének megakadályozása. Lázár János szerint a hazai áramdíjak indokolatlanul magasak az áramártámogatások miatt. Támogatást a hőt és áramot egyszerre termelő, valamint a megújuló energiát hasznosító társaságok kaphatnak.A frakcióvezető e rendszert becstelennek, korábbi lobbiérdeket szolgálónak minősítette, bár a KÁT a korábbi szabályozás szerint a múlt év végén megszűnt volna, s éppen fideszes polgármesterek fellépésének köszönhetően kapott még két év haladékot, igaz, már 15 százalékos áramátvételiár-csökkenés mellett. Lázár János három hete beadott módosító indítványa szerint az idei árcsökkentésnek már 25, a jövő évinek pedig 35 százalékosnak kellene lennie, és jelentősen korlátozni kellene a biomassza-erőművek által hozzáférhető faanyagot is.
Ellentmondásosnak tűnik, hogy miközben a javaslat a hazai biomassza-termelőket duplán is sújtaná, a megújuló cselekvési terv nagyon is komolyan alapoz a biomassza hazai hasznosítására.
Az ellentmondás úgy oldható fel, ha az országban működő biomassza-erőművek az ellehetetlenülő tulajdonosaiktól átkerülnek az új energetikai szegmensekben is nyitásra készülő MVM csoporthoz. Talán többek közt ez volt a módosító indítvány célja – jutott el lapunkhoz egy piaci vélekedés.
A frakcióvezető e rendszert becstelennek, korábbi lobbiérdeket szolgálónak minősítette, bár a KÁT a korábbi szabályozás szerint a múlt év végén megszűnt volna, s éppen fideszes polgármesterek fellépésének köszönhetően kapott még két év haladékot, igaz, már 15 százalékos áramátvételiár-csökkenés mellett. Lázár János három hete beadott módosító indítványa szerint az idei árcsökkentésnek már 25, a jövő évinek pedig 35 százalékosnak kellene lennie, és jelentősen korlátozni kellene a biomassza-erőművek által hozzáférhető faanyagot is.
Ellentmondásosnak tűnik, hogy miközben a javaslat a hazai biomassza-termelőket duplán is sújtaná, a megújuló cselekvési terv nagyon is komolyan alapoz a biomassza hazai hasznosítására.
Az ellentmondás úgy oldható fel, ha az országban működő biomassza-erőművek az ellehetetlenülő tulajdonosaiktól átkerülnek az új energetikai szegmensekben is nyitásra készülő MVM csoporthoz. Talán többek közt ez volt a módosító indítvány célja – jutott el lapunkhoz egy piaci vélekedés. -->
