Új tagállamok nagy hátrányban
konferencia. A legfejlettebb államok a fÕ haszonélvezÕi az EU 7. kutatás-fejlesztési keretprogramjának (FP7), a 2004-tÕl csatlakozott tagországok (EU12) 5,1 százalékkal részesedtek a 2007–13-as 59 milliárd eurós keret eddig odaítélt részébÕl – derült ki egy budapesti konferencián. A magyar EU-elnökság által szervezett programon elhangzott: az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjának félidÕs értékelése szerint reformra szorul ez a közösségi politika. Mint Iain Begg, a jelentést készítÕ London School of Economics Európai Intézete szakértÕi csoportjának rapportÕre a megállapította: bár a program jelentÕs szerepe elvitathatatlan az európai kutatásban, számos nehézség észlelhetÕ a végrehajtásában. Ilyen a kutatás és az innováció összekapcsolása vagy a vállalatok bevonása.
A problémák megoldására tíz javaslatot tett a szakértÕi csoport. Többek között indítványozta annak határozottabb elkülönítését, hogy milyen kutatásra van szükség uniós, és milyenre tagállami szinten. Szorgalmazta a pályázási folyamat egyszerÛsítését, a nyitott kiírások arányának növelését, és egyúttal moratórium elrendelését kezdeményezte további új eszközök bevezetésére mindaddig, amíg a meglévÕk hatásvizsgálatait nem végezte el az EU. Állást foglalt a mellett is, hogy a keretprogramban alulreprezentált tagállamok számára részvételüket elÕsegítÕ intézkedéseket hozzon az unió például a strukturális alapok és a FP7 közötti szorosabb kapcsolat révén.
Magyar részrÕl Cséfalvay Zoltán gazdaságfejlesztési államtitkár is emlékeztetett arra, hogy az új tagállamok közül Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Románia jelentÕsen alul-, míg Szlovénia és Észtország erÕteljesen felülreprezentált a támogatásokban. Magyarország esetében az elnyert támogatások összege elmarad az uniós átlagtól, megfelel hazánk EU-n belül jelenleg képviselt gazdasági súlyának.
Az Európai Bizottság a program hátralévÕ részében erÕfeszítéseket tesz azért, hogy szorosabb legyen a kapcsolat a kutatás, az innováció és a kohéziós alapok között, s hogy növekedjen a megvalósuló projektek innovációs hatása – reagált a felvetésekre Siegler András, az EU brüsszeli végrehajtó testületének illetékes igazgatója. Elmondta, hogy a közeljövÕben várható annak a két nagy pályázati csomagnak a meghirdetése, amelyekben már túlsúlyban lesznek a praktikus elemek, így az innováció, a versenyképesség, a tudásintenzív munkahelyek teremtése. Kocsi M.


