„Rengeteget lehetett hallani jó pár éve arról, hogy magyar vállalkozások tömegesen tették át Szlovákiába székhelyüket a 19 százalékos adókulcs miatt – ám arról már kevesebb szó esett, hogy ezek utóbb menekültek vissza Magyarországra. Mert bár az adókulcs kedvezőnek tűnt, az adóalapba sokkal több mindent kellett beleszámítani, mint itthon, azaz sokkal magasabb bázisból kellett kiszámítani a hazainál valóban kedvezőbb adókulccsal a befizetendő adót.” Ezzel a példával illusztrálta a Világgazdaságnak Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke, mennyire kényes kérdés a társaságiadó-alap számításának a módja. Szerinte éppen ezzel magyarázható az is, hogy Magyarország nem csatlakozott az euró plusz paktumhoz.
Kérdés azonban, hogy a befektetők mit szólnak ehhez. Hiszen őket napi szinten érintik majd a paktumhoz csatlakozók által felvállaltak, így az, hogy lehetőség nyílik a profitok és veszteségek uniós szintű összeszámítására, konszolidálására; hogy az adóbevallás benyújtására csak egy uniós adóhatóságnál lenne szükség; illetve, hogy az adóbevételek megosztására az egyes cégcsoporttagokra eső értékesítési volumen, a munkavállalók száma, valamint a tárgyi eszközök értékének arányában kerülne sor.
„Némi pluszmunkát ró ugyan a befektetőkre, és nehezebbé teszi például a könyvelést, de igazán negatív hatás nemigen várható a befektetők körében” – fogalmazott lapunknak a Német– Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs igazgatója. Úgy látja azonban, egyelőre nehéz megítélni a kívül maradás hatását. Dirk Wölfer hozzátette: Magyarország általános megítélése szempontjából van egyfajta politikai szájíze a lépésnek, hiszen „nem szép dolog, ha kimaradunk egy uniós kezdeményezésből”. Ám szerinte menet közben Magyarország még meg is gondolhatja magát, és csatlakozhat a paktumhoz.
„Valamilyen hátrány biztosan éri majd az országot a kimaradás miatt, de mint minden döntésnél, ezúttal is mérlegelni kellett az előnyöket és a hátrányokat” – véli Fekete István. Egyetért azzal, hogy rövid távon az jó az országnak, ha alacsonyan tartjuk a társasági szintjét, és ha a társasági adó alapjából lehet kedvezményeket biztosítani a vállalkozásoknak. A maga részéről azonban óv attól, hogy bárki túldimenzionálja az adószint befektetésösztönző szerepét. Ez korántsem a legfontosabb eleme a befektetési helyszín kiválasztásának – tette hozzá. Szavait alátámasztja a DUIHK kelet-közép-európai konjunktúrajelentés 2010-es felmérése is: a befektetők számára legfontosabbnak tartott 25 szempont közül a középmezőnybe került az „adóterhek” (a legjobb 1 és a legrosszabb 5 közötti skálán 1,72 pontot kapva).
Középtávon viszont semmiképpen sem szabad kimaradni a paktumból – figyelmeztet Fekete István. A szakember hozzátette: öt év múlva felül kell vizsgálni a mostani döntést.
Az adópolitikák koordinációja (az euró plusz paktum keretében)
- a közvetlen adózás nemzeti hatáskörben marad- koordinálják az adópolitikákat
- strukturált egyeztetések adópolitikai kérdésekben
- közös társaságiadó-alap kidolgozása, a nemzeti adóstratégiák tiszteletben tartása mellett
- koordinálják az adópolitikákat
- strukturált egyeztetések adópolitikai kérdésekben
- közös társaságiadó-alap kidolgozása, a nemzeti adóstratégiák tiszteletben tartása mellett Euró plusz paktum Csatlakozók:
– euróövezet tagjai
+ Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia
A kimaradók indokai:
- Csehország: nem áll az ország érdekében részt venni a költségvetési politikák összehangolásában
- Magyarország: „Magyarország nem az adóharmonizá-cióban, hanem az adóversenyben érdekelt” (Orbán Viktor)
- Nagy-Britannia: papírforma szerint az euróövezethez sem csatlakozott
- Svédország: Stockholm problematikusnak tartja a felvetés módját, a francia–német elgondolás előzetes egyeztetéseket nélkülöző elővezetését -->
