A mérések kezdete óta nem részesültek annyian szociális segélyben Magyarországon, mint ez év januárjában. Az év első hónapjában több mint 211 ezer fő kapott rendszeres szociális segélyt, bérpótló juttatást vagy a megszűnőben lévő rendelkezésre állási támogatást – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vonatkozó statisztikai adataiból. Februárra ez a létszám valamivel 199 ezer fölé csökkent, de még így is igaz, hogy ez év első két hónapjában több segélyből élő volt, mint valaha. 2003 januárjában, a mérés kezdetén 115 ezer fő részesült ilyen ellátásban.
Azóta a szám lassú emelkedése figyelhető meg, erőteljes szezonális kilengésekkel. A mostani, kirívóan rossz adat is részben magyarázható szezonális okokkal: a téli hónapokra mindig magasabb állástalanság jellemző. A mezőgazdasági tenyészidőszak végeztével, ősszel sokan elvesztik a rendszeres munkához jutási lehetőségüket, tavasszal, az agrárium tevékenységének beindulásával azonban újra megélhetést találnak. A szezonális hatásokon túl is kiemelkedő azonban a mostani mutató.
Még figyelemreméltóbb, hogy a január–februári adat 20-30 ezer fővel magasabb szám, mint az egy évvel korábbi – szezonálisan tehát szintén kedvezőtlen, téli – eredmény. Nemcsak azért, mert ez éves alapon több mint tíz százalékpontos romlást jelent, hanem azért is, mert ez idő alatt nagyjából ugyanennyivel csökkent az álláskeresési járadékot, vagy ahogy a köznyelvben nevezik, a munkanélküli-segélyt kapók száma. Az ellátásban részesülő munkanélküliek számának éves csökkenése kedvezőnek tűnő és jól kommunikálható fejlemény, de a számok alapján valószínű, hogy ezen emberek nagyobb részben nem munkát találtak, hanem kimerítették az álláskeresési ellátás lehetőségeit, és ezért a szociális ellátottak körébe kerültek át. A válság elhúzódásával, a gazdasági fellendülés elmaradásával tehát az esetek egy részében a munkanélküliekből egyszerűen segélyből élők lettek.
A munkahely elvesztése után ugyanis az első állomás – amennyiben valaki korábban dolgozott vagy pályakezdő – a regisztrált munkanélkülieknek juttatott álláskeresési járadék. Ennek lejárta után, ha az ellátott még mindig nem talált munkát, a rászorultsági alapon megállapított szociális ellátások köre marad lehetőségként. Ez azonban olcsóbb az államnak: míg az álláskeresési járadék átlagos összege az idén februárban 49 988 forint volt, addig a rendszeres szociális segély a jövedelemmel nem rendelkező, egyedül élő személy esetében csak a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 90 százaléka, vagyis jelenleg mindössze 25 650 forint. Családban élő, tehát kiskorúakat eltartó személy esetében is csak legfeljebb 60 600 forint.
Várható, hogy a szociális ellátásban részesülők száma nő. A kormány által megfogalmazott szándék szerint az álláskeresési járadék folyósítását a jelenlegi kilencről három hónapra csökkentené. Ha ez megvalósul, félő, hogy amennyiben az álláskeresési járadékban részesülő munkanélküliek e három hónap alatt nem találnak munkát, annak lejártával nem marad más lehetőség számukra, mint az önkormányzatnál igényelhető segély.
Közfoglalkoztatás: keményebb feltételek, több lehetőség
Január elsejétől jelentősen átalakult a közfoglalkoztatási rendszer. A korábbi rendelkezésre állási támogatást ezzel felváltotta a szigorúbb feltételekhez kötött bérpótló juttatás. Az összeg azonban nem változott, maradt 28 500 forint, ám a jogosultságot évente felülvizsgálják. Ha valaki egy évben nem dolgozik legalább harminc napot, vagy nem vesz részt hat hónapot meghaladó képzésben, az nem jogosult a következő esztendőben a bérpótló juttatásra. Az is elveszti a jogosultságát, aki nem fogadja el a munkaügyi kirendeltség által felajánlott munkát – függetlenül a végzettségétől. Korábban a munkanélkülieknek legrosszabb esetben is a végzettségüknél egy szinttel alacsonyabb képzettséget igénylő munkát kellett csak elfogadni. Az új rendszerben ráadásul a támogatás feltétele a rendben tartott lakókörnyezet is. Ezt az önkormányzatok ellenőrizhetik, és adott esetben úgy dönthetnek, megvonják a támogatást.A fő cél a versenyszférában történő elhelyezkedés – hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ennek érdekében a közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat a korábbiaknál nagyobb mértékben támogatja az új rendszer.
A fő cél a versenyszférában történő elhelyezkedés – hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ennek érdekében a közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat a korábbiaknál nagyobb mértékben támogatja az új rendszer. -->
