Jelenleg a régió országait a befektetők vonzóbbnak tartják, mint egyes jobb besorolással rendelkező euróövezeti országokat (Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát). Ezen túlmenően Kelet-Közép-Európában jelentősen zsugorodtak a folyó fizetési mérleghiányok, így kisebb mértékű külső finanszírozás szükséges – áll a nemzetközi Erste Csoport elemzésében.
2010-ben fordulat történt a kelet-közép-európai országokba irányuló működőtőke-befektetések terén. – „A 2009-es súlyos visszaesés után, amikor az FDI mértéke 45 százalékkal zuhant éves összehasonlításban, 2010-ben már mintegy 7 százalékos bővülés volt tapasztalható. Csehországban jelentkezett a legígéretesebb fejlődés, hiszen az FDI-beáramlás mértéke több mint kétszeresére nőtt 2010-ben, s ezzel a régióvezető lett.
Szintén jó hírek érkeztek Magyarországról is, ugyanis a válság kitörése óta első ízben fordult meg a trend itt, csakúgy, mint Szlovákiában. Arra is felfigyeltünk, hogy a piacok egy lépéssel a nemzetközi hitelminősítők előtt járnak, ugyanis már elismerték, hogy a kelet-közép-európai térség erős fundamentumokkal rendelkezik. Ennek jele az is, hogy a CDS-felárak itt már szűkebbek, mint egyes dél-európai államok esetében” – jelentette ki Juraj Kotian, az Erste Group makroelemzési osztályának társvezetője.
A jelek szerint tehát a külföldi működőtőke ismét áramlani kezdett Kelet-Közép-Európába. Csehország az abszolút favorit ezen a téren, hiszen az országban befektetett külföldi tőke mennyisége kétszeresnél is nagyobb mértékre (a közel 4 százalékára) duzzadt 2010-ben, s nominálisan meghaladta a 2008. évi szintet. Magyarország szintén pozitív meglepetéssel szolgált: az előzetes adatok szerint megfordult a negatív trend, és az FDI-beáramlás már a GDP két százalékára rúgott 2010-ben. Szlovákiában szintén felgyorsult és a GDP egy százalékára nőtt a működőtőke beáramlása, köszönhetően az újra befektetett nyereség reneszánszának, valamint a külföldi anyavállalatok és helyi leányaik közötti hitelmozgások stabilizálódásának. A magyar gazdaság folyó fizetési mérlege (a GDP két százalékára rúgó) többletet mutatott tavaly, s ez igen stabil alapot teremt a magyar fizetési mérleg fenntarthatóságához.
A kelet-közép-európai gazdaságokat a befektetők vonzóbbnak tartják, mint egyes jobb besorolással rendelkező országokat (Olaszországot, Spanyolországot és Portugáliát) Számos kelet-közép-európai gazdaságnak (Csehországnak, Szlovákiának és Lengyelországnak) sikerült a saját lábán megállnia a válság közepette anélkül, hogy komoly feszültség alakult volna ki külső finanszírozásuk terén.
Elsőként Magyarországon jelentkezett a tőkeáramlás megfordulása: a portfólió-befektetések jelentős visszaesése nyomán megbénult a kötvénypiac és a nemzeti deviza is nyomás alá került. Ezért az állam nem tudott ésszerű hozam mellett hitelhez jutni, így kénytelen volt a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni segítségért. A többi kelet-közép-európai államot nem érintette ennyire érzékenyen a portfolió-befektetésekből történt tőkekivonás az ilyen irányú állomány jelentősen kisebb mérete miatt. „Magyarország és Románia egyaránt jelentős mértékben csökkentette folyó hiányát, s ezáltal a piacokról simán biztosítható szintre szorította le külső finanszírozási igényét” – zárta a gondolatmenetet Juraj Kotian.
