Magyar gazdaság

PPP: Fürdővízzel öntjük ki a gyereket

Törvénytelen szerződések, pályázatok közbeszerzés nélkül, évekre eladósított önkormányzatok – ezek csupán felsorolásszerűen a legfőbb érvek, amelyeket a kormánytól hallunk, ha szóba kerülnek a magánbefektetők és a közszféra társfinanszírozásában létrejövő PPP-projektek. Autópályák, Művészetek Palotája, kollégiumok, sportcsarnokok – hangzik a lista ellenérvként a másik oldalról, miért jó mégis ez a fajta beruházási forma.

Sokan vitáznak arról, jó-e visszavonni az ilyen szerződéseket, s hiba volt-e, hogy a baloldali kormányok annyira erőltették a PPP-t. Azt persze megszokhattuk, hogy ha egy vitát politikai síkra visznek, milyen egyoldalú gondolkodás kezdődik, de az még az itthoni viszonyokat ismerve is meglepő, mennyire kiéleződött ez ebben a témában. Néha valóban úgy tűnik, mintha csak két vélemény létezhetne: az, hogy az öszszes PPP-projektet azonnal le kell állítani, s az, hogy semmi probléma nem volt eggyel sem közülük.

Mégis, nézzük ugyanazzal a szemüveggel a Művészetek Palotáját és egy kisvárosi tanuszodát? Egy autópályát és egy kollégiumot? Ahány ügy, annyi végkövetkeztetés. És hogy mennyire pikáns helyzeteket tud eredményezni, ha egy téma így átpolitizálódik, mi sem mutatja jobban, mint az a furcsaság, amikor a második Orbán-kormány azt a MüPa-beruházást próbálná visszafordítani, amelyet az első Orbán-kormány indított el. S közben mintha elfelejtenénk az ügy fontosabb kérdéseit. Messzire sem kell menni ezekért, hiszen a legfontosabbra sincs válasz: honnan szerezne a kormány kétszázmilliárd forintot a rosszul sikerült beruházások kivásárlására?

Nagy politikai harc lehet még a PPP-vitából, pedig legalább ugyanilyen jelentősek a jogi, gazdasági és műszaki kérdések. Épp ezért lesz fontos, hogy ha már a közbeszéd színvonala nehezen menthető, a következő hónapokban legalább a döntéshozók tisztán szakmai alapon járjanak el.

autópálya Művészetek Palotája ppp
Kapcsolódó cikkek