Rég nem látott roham a magyar államadósságért

Kivételesen sikeres volt az Államadósság-kezelő Központ múlt heti dollárkötvény-kibocsátása, a több mint háromszoros kereslet hatására a hozamfelárat is sikerült lejjebb szorítani. Ennek ellenére 2010 elejéhez képest még mindig 38-40 milliárd forintot „bukott” a büdzsé a piaci bizonytalanság miatt.

Jelentős túljegyzés mellett és az előzetesen várt hozamfelárnál valamivel kedvezőbb feltételek mellett bocsátott ki összesen 3,75 milliárd dollár értékű kötvényt a múlt hét végén az Államadósság-kezelő Központ Zrt. (ÁKK). Ez mindenképpen jó hír, ám a 2021-es, illetve 2041-es lejáratú kötvények összesen még így is közel 2500 milliárd forintos kötelezettséget rónak az államra. Igaz, a tíz- vagy éppen harmincéves időtáv kellőképpen távoli ahhoz, hogy a jelenlegi feszített költségvetési gazdálkodás közepette kevesebb figyelem irányuljon e tényre.

Bár a magyar állampapírok kedvező fogadtatása kétségkívül jó hír, a hozamfelár még így is magasabb volt az egy évvel korábbi, tavaly január végi aukción tapasztalhatónál. Akkor 265 bázisponttal haladta meg a magyar papírok hozama a hasonló lejáratú amerikai kincstárjegyek (treasury bondok) hozamát, a múlt héten ez a különbség 310 és 330 bázispont között alakult. A kibocsátás kedvező fogadtatását azonban ennek ellenére jól mutatja, hogy az ÁKK eredetileg 325, illetve 345 bázispontos hozamfelárra számított. A csökkenés annak köszönhető, hogy az átlagos túljegyzés az eredeti mennyiség több mint háromszorosára rúgott: a 3 milliárd dollárnyi 10 éves kötvényre több mint tízmilliárd dollárnyi ajánlat érkezett, a 2041-ben lejáró 750 millió dollárnyi papírból pedig szívük szerint hárommilliárd dollárnyit vettek volna a befektetők.

Ami a hozamfelárak eltérő alakulását illeti: ha a kötvények a múlt héten a tavaly év eleji felárral keltek volna el, akkor összesen mintegy 200 millió dollárral (mintegy 38-40 milliárd forinttal) terhelné kevesebb fizetési kötelezettség az ÁKK-t a tíz évre szóló 3 milliárd dollárnyi kötvény esetében. Lapunk számítása szerint ugyanis a 2010-es kötvények esetében összesen 600 millió dollárnyi (kamat)fizetési kötelezettség kapcsolódik a felárhoz, az idén pedig 1,1 milliárd dollár, ebből a bő 500 millió dollár eltérésből azonban körülbelül 300 milliót az magyaráz, hogy az idén másfélszer annyi papírt bocsátottunk ki.

Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára pénteken le is szögezte: 3,75 milliárd dollárnyi kibocsátást egy tranzakció keretében Kelet-Közép-Európából még egy állam sem hajtott végre a nemzetközi piacon. Brüsszeli tájékoztatóján hozzátette: rekord az összesen 13 milliárd dollárnyi keresleti ajánlat, miként ritkaságszámba megy az is, hogy 750 millió dollárnyi kötvény kivételesen hosszú távra, 30 évre szól. Az NGM számítása szerint a jelenlegi kedvező árfolyamoknak hála további 20 bázispontnyi felárcsökkenés érhető el az úgynevezett swapügylettel is: mivel az ÁKK a teljes devizaadósságot euróban tartja, a dollárbevételeket ezzel az ügylettel váltják át euróra.

A siker jórészt annak köszönhető, hogy március közepétől a kormány találkozósorozatot szervezett a befektetőkkel fontos pénzügyi központokban, köztük Frankfurtban, Münchenben, Londonban, San Franciscóban, Los Angelesben, New Yorkban és Bostonban. A kötvénykibocsátás és a találkozók főszervezője a BNP Paribas, a Citigroup és a Deutsche Bank volt. Piaci pletykák szerint egyébként a kimagasló kereslet annak is köszönhető, hogy néhány nagybefektető eladta 2020-ban lejáró papírjait, és bevásárolt az új dollárkötvényekből. A befolyó összeget az ÁKK Zrt. – saját közleménye szerint – általános finnszírozási célokra fordítja.